Felmérés az online tanulásról és a távoktatásról – eredmények

Kép: LUM3N / Unsplash.com

Felmérésünk minden résztvevőjének iskolája valamilyen formában átállt a távoktatásra a COVID-19 járvány kezdete óta, és a válaszadók 60%-ának véleménye szerint az iskolai oktatás meg fog változni az iskolák újranyitását követően, szerintük a korábbiaknál nagyobb súlya lesz az online tanulásnak és a távoktatásnak. A válaszadók kétharmada az iskolabezárások idején próbálta ki először az online tanítást, ami egyszerre volt pozitív élmény és kihívás.

A COVID-19 világjárvány miatt Európa-szerte rengeteg iskolát zártak be. Az országok többségében fontosnak tartották az oktatás folyamatosságának biztosítását, ezért kényszerből bár, de bevezették az online tanítást, illetve a távoktatást az általános iskolai és a középfokú oktatásban egyaránt.

Annak ellenére, hogy a távoktatás bevezetése a jelen helyzetben több szempontból is (az oktatás folyamatosságának biztosítása, rugalmas keretek, egymás támogatása) nyilvánvaló előnyökkel jár a tanárok és a diákok számára egyaránt, a rendelkezésre álló rövid felkészülési idő miatt sok pedagógus nehezen alkalmazkodott az online oktatás által teremtett körülményekhez. A tanárok számára emellett nehézséget okozott annak biztosítása is, hogy minden tanuló – különösen a hátrányos helyzetűek és a kisgyermekkorúak – aktívan és motiváltan vegyen részt az online tanulásban.

Az online- és távoktatással kapcsolatos kérdőív 2020. április 9-től május 10-ig volt elérhető a School Education Gateway portálon, és rekordszámú válaszadó töltötte ki, összesen 4859 fő. A válaszadók 86%-a pedagógus vagy iskolavezető volt.

Ez az egész Európára kiterjedő felmérés jól kiegészíti a világjárvány idején nemzeti szinten végrehajtott felmérések eredményeit, melyekről az alábbiakban szintén említést teszünk.

Köszönjük a felmérésben való részvételüket, és kérjük, javasoljanak Önök is témákat jövőbeli felmérésekhez!


Eredmények (N=4859)

1. Gondoljon a saját iskolájára, vagy egy olyan iskolára, amit ismer! Az alábbi állítások közül melyik jellemzi legjobban a tanárok online tanításban való jártasságát?

A válaszadók 67%-a most először próbálta ki az online tanítást, 25%-uk rendelkezett valamennyi tapasztalattal e téren, és 6%-uk volt kifejezetten jártas az online tanításban a járványt megelőzően is. A válaszadók 3%-a jelezte, hogy iskolájuk nem állt át az online tanításra/távoktatásra.

2. Mi az, ami kellemes csalódást okozott Önnek (vagy egy olyan tanárnak, akit Ön ismer) az online tanítással/távoktatással kapcsolatban?

A legtöbb válaszadó számára az innováció (azaz a tanítási módszerekkel való szabad kísérletezés lehetősége) okozott kellemes meglepetést, ezt a válaszlehetőséget a kérdőív kitöltőinek 38%-a jelölte meg. Ezt követte a rugalmasság (33%), a rendelkezésre álló eszközök széles köre (31%), a megfelelő felületekhez, információkhoz és segédanyagokhoz való hozzáférhetőség (27%), valamint a tanulók önállóságának és motivációjának növekedése (23%).

Viszonylag kicsi, 14% volt azon válaszadók aránya, akik szerint a tanulók aktívabb és örömtelibb módon tanultak, és csupán 11%-uk számára jelentett kellemes csalódást a diákokkal való kapcsolatuk javulása. Hasonlóan alacsony arányban (10%) jelezték a válaszadók, hogy az online tanítás/távoktatás megvalósítása meglepően egyszerű volt.

3. Az Ön véleménye szerint melyek voltak a legnagyobb kihívások, amelyekkel a tanárok az online tanításra/távoktatásra váltáskor szembesültek? Maximum öt lehetőséget válasszon ki.

A válaszadókat arra kértük, 17 válaszlehetőségből válasszanak ki legfeljebb ötöt. Kevesebb mint az 1%-uk jelezte, hogy semmilyen jelentős kihívással nem szembesültek.

A felmérés eredményei alapján a legtöbbek számára a megfelelő technológiákhoz (számítógépekhez, szoftverekhez, stabil internetkapcsolathoz stb.) való hozzáférés jelentette a legnagyobb kihívást – mind a tanulók (49%), mind a pedagógusok (34%) esetében. Az otthonról való munkavégzéssel járó megnövekedett terhelést és stresszt a válaszadók 43% jelölte meg nehézségként (ehhez hasonló jellegű kihívás volt az időgazdálkodás és a munkaidő-szervezés, melyet a válaszadók 18%-a jelölt meg).

A diákok támogatásához kapcsolódó legfőbb kihívások az eredmények szerint a következők voltak: a tanulók motiválása (ezt a lehetőséget a válaszadók 43%-a jelölte meg), a hátrányos helyzetű tanulók bevonása (36%), az érdektelenséget mutató tanulók bevonása (19%), valamint a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő tanulók támogatása (18%).

A digitális készségek alacsony szintje egyaránt nehézséget okozott a tanulók (24%) és a pedagógusok esetében (24%). A tananyag és az értékelés tekintetében a legnagyobb arányban jelzett nehézség a tananyagnak és a hozzá kapcsolódó tevékenységeknek az online tanítás/távoktatás jellegzetességeihez való hozzáigazítása volt (28%), de ettől csak kevéssel maradt le az online tanítás/távoktatás során használható tananyag összeállítása (27%), illetve a tanulók előrehaladásának értékelése (25%).

A tanulókkal folytatott kommunikációt a válaszadók 19%-a érezte kihívásnak, míg a szülőkkel vagy gondviselőkkel folytatott kommunikációt a 13%-uk. A válaszadóknak csupán a 7%-a jelezte, hogy az iskolától érkező iránymutatás és segítségnyújtás hiánya jelentett számukra kihívást.

4. Mivel lehetne a legjobban segíteni a tanárok online munkáját az iskolabezárások idején?

A nyolc válaszlehetőségből a felmérés résztvevőinek nagy része (45%) szerint a több, oktatástechnológiai cégek által ingyenesen rendelkezésre bocsátott segédanyag és eszköz segítené a leginkább a tanárok online munkáját az iskolabezárások idején. Sokan tartották volna még nagy segítségnek a hasznos segédanyagokat tartalmazó webhelyeket ismertető listákat (29%), valamint a közszolgálati csatornákon sugárzott oktatási célú műsorokat (10%).

Erre a kérdésre a második legnépszerűbb válasz az illetékes oktatásügyi hatóságoktól származó világos iránymutatások lehetősége volt (41%).

A válaszadók viszonylag széles köre tartotta hasznosnak a szakmai továbbképzési lehetőségek különböző formáit is, különösen az online tanítással kapcsolatos rövid kurzusokat (37%), az ötletek és a kihívások átbeszélése céljából tanárok számára rendezett webináriumokat és TeachMeet találkozókat (22%), a bevált gyakorlatokat bemutató videoklipeket és óraterveket (31%), valamint a szakértőkkel (pl. az online tanítás, az IKT- és más eszközök használata terén nagyobb tapasztalattal rendelkező tanárokkal) való egyszerű kapcsolatfelvételre biztosított lehetőségeket (24%).

5. Ha a COVID-19-világjárványt követően teljesen újranyit majd az iskola, az Ön véleménye szerint az online tanítás/távoktatás része marad az oktatási gyakorlatnak?

Az iskolák újranyitását követően a válaszadók 44%-a szerint kismértékben változni fog az iskolai munka, és a korábbiaknál nagyobb súlya lesz az online tanításnak. További 17%-uk gondolta úgy, hogy az iskolai munkában jelentősebb változások állnak majd be, és az online tanítás szerves részévé válik az oktatásnak. Másfelől azonban 39%-ot tett ki azon válaszadók köre, akik szerint az iskola kisebb változtatásokkal, de vissza fog térni a korábbi kerékvágásba, és 7% jelezte, hogy szerintük iskolájuk teljesen vissza fog térni a korábbi gyakorlathoz.

Az európai felmérés eredményeinek összegzése

Az európai felmérés válaszadói számára a távoktatás tekintetében leginkább az innováció, illetve a digitális eszközökkel való kísérletezés szabadsága okozott kellemes meglepetést; továbbá a rugalmasság, illetve az, hogy milyen sokféle digitális eszköz áll a rendelkezésükre. Viszonylag keveseket értek kellemes tapasztalatok a diákok aktivitása vagy a tanár-diák kapcsolatok javulása tekintetében, bár azért erre is volt példa.

Szinte minden válaszadó beszámolt valamilyen kihívásról a távoktatással kapcsolatban. A legtöbben a pedagógusoknak és a diákoknak a technológiákhoz való hozzáférése terén szembesültek nehézségekkel, és széles körben jelentett problémát az otthonról való munkavégzéssel járó megnövekedett terhelés és stressz is. Ezek mellett sokan számoltak be a diákok támogatásához kapcsolódó különböző kihívásokról, illetve arról is, hogy mind a diákok, mind a pedagógusok digitális készségeinek hiányosságai is nehezítették a távoktatást.

A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a pedagógusok úgy érzik, hogy megfelelő támogatással könnyebben le tudnák küzdeni a fenti kihívásokat. A választható támogatási formák közül a legtöbben az oktatási forrásokat és segédanyagokat, az oktatási hatóságoktól származó világos iránymutatást, valamint a szakmai fejlődési lehetőségeket (pl. az online oktatással foglalkozó rövid kurzusok; olyan alkalmak, amikor a pedagógusok megoszthatják egymással ötleteiket, tapasztalataikat és nehézségeiket) tartották hasznosnak.

Ezek az eredmények korai visszajelzésként felhívhatják a politikai döntéshozók és az iskolai vezetők figyelmét arra, hogy noha az online tanulás és a távoktatás megvalósítása kihívásokkal jár, hosszú távú hatásokat is gyakorolhat, és figyelemre méltó innovációs lehetőségek és új tanítási módszerek előtt nyithat utat, különösen akkor, ha ezen újítások bevezetését megfelelő és időszerű szakmai fejlődési lehetőségek támogatják.

A felmérés eredményeit némi óvatossággal érdemes értelmezni, hiszen a válaszadói minta önkéntes online részvétel alapján állt össze, és viszonylag kis elemszámú az európai pedagógusok és más érintett felek teljes létszámához képest. Emellett annak ellenére, hogy a felmérésben több mint 40 ország képviseltette magát, különösen nagy volt azon válaszadók száma, akik Franciaországban (az összes válaszadó 36%-a), Bulgáriában (19%) és Portugáliában (14%) dolgoznak.

A közelmúltban végrehajtott nemzeti felmérések eredményei

Egy 3500, minden iskolatípust képviselő pedagógus részvételével végrehajtott ausztriai felmérés válaszadóinak 60%-a úgy gondolta, hogy a távoktatás jelentős hatásokat gyakorolt az iskolai oktatásra, és 64%-uk szerint ezt a diákok is így látják. A felmérésben részt vevő pedagógusok háromnegyede arról számolt be, hogy a távoktatásnak köszönhetően többet tudtak meg diákjaik magánéletéről, és 86%-uk azt is jelezte, hogy a távoktatás során szem előtt tartották a diákok egyéni körülményeit. Az oktatást elsősorban az SNI-pedagógusok szabták személyre, nekik azonban nagyobb nehézséget okozott a diákjaikkal való személyes kapcsolattartás, mint az általános vagy integrált oktatást nyújtó osztályok tanárainak.

2020. április 1. és 14 között a csehországi iskolafelügyelet is végrehajtott egy átfogó felmérést a távoktatásról, melynek keretében telefonon készítettek interjút közel 5000 általános- és középiskola igazgatójával. A felmérés eredményeiből az derült ki, hogy a diákok többsége részt vett valamilyen formában a távoktatásban, ugyanakkor 15-20%-uk kezdetben nehézségekkel küzdött a megfelelő IKT-eszközök vagy internetkapcsolat, a motiváció, vagy a szülők támogatásának hiánya miatt. A felmérésnek azonban egyértelműen pozitív eredménye volt, hogy a válaszadók arról számoltak be, hogy intenzíven használták a digitális technológiákat a távoktatáshoz, továbbá azt is jelezték, hogy nemcsak nyitottak ezek jövőbeli iskolai használata iránt, hanem számítanak is rá. Az iskolaigazgatók kétharmada úgy gondolta, hogy iskolájuk pedagógusai gyakrabban fognak digitális technológiákat használni óráikon az iskolák újranyitását követően.

A németországi Allensbach Intézet által készített interjúk kihangsúlyozták a pedagógusok és diákjaik közötti személyes kapcsolatok fenntartásának fontosságát. Ennek ellenére a megkérdezetteknek csupán az egyharmada volt képes a személyes kapcsolatok kialakítására és fenntartására. A válaszadó pedagógusok fele tudott személyes kapcsolatot kialakítani diákjai többségével, 9%-uk azonban csak néhány diákjával, 3%-uk egy diákjával sem érte ezt el. A pedagógusok hasonló arányban számoltak be a stressz növekedéséről (34%) és csökkenéséről (36%) az otthoni munkavégzés következtében. A stressz növekedését főként a szervezési feladatok, a diákoknak nyújtandó visszajelzések és a házi feladatok értékelése okozta. A stressz növekedését jelző válaszadók közel felének (40%) okoztak nehézséget a technikai tényezők. A szülőkkel való kapcsolattartás különösen az általános iskolai tanárok számára bizonyult erőt próbáló feladatnak.

A fentiekhez hasonló kutatásokat Lettországban és Írországban is végrehajtottak, ezek ismertetése angol nyelven olvasható.

Melléklet