Education Talks: A pedagógusok és iskolai vezetők pályafutásának támogatása

A pedagógus pályafutást sokan egyhangúnak vagy egydimenziósnak látják, ez azonban távolról sem igaz. Az alábbi videóban európai oktatási minisztériumok és az oktatásban érintett szervezetek képviselői beszélnek arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek már most is a pedagógus pályafutásban, illetve arról, hogy az iskolákkal foglalkozó ET2020 munkacsoport hogyan bővítheti ezeket még tovább.

Lilia Vicente (Portugália): Érdekes látni, hogy milyen különbözőek vagyunk, és mégis mennyire hasonló kihívásokkal küzdünk.

Katerina Grgec (Horvátország): Mivel különböző rendszerekben dolgozunk, és gyakran nem is ismerjük fel saját rendszereink értékeit, nagyon hasznos, amikor megbeszéljük egymás között, megosztjuk egymással a saját rendszereinkre jellemző kihívásokat, de természetesen a bevált gyakorlatokat is, melyeket otthon is követhetünk.

Hans Laugesen (European Trade Union Committee for Education): Legfőbb ideje, hogy vonzóbbá tegyük a pedagógus szakmát, hogy jól képzett tanárokat toborozhassunk, és meg is tarthassuk őket szakmájukban a minőségi oktatás biztosítása érdekében. Számos országban a „pályafutás” egyszerűen a bérnövekedésre korlátozódik, noha a pedagógusok előtt nyitva álló különböző pályaútvonalak és lehetőségek feltérképezése az iskolák fejlesztése szempontjából is nagyon fontos.

Hannah Grainger Clemson (Európai Bizottság, az iskolákkal foglalkozó ET2020 munkacsoport koordinátora): Munkánkban központi szerepet tölt be az az alapelv, hogy ha tartalmas tanulási élményeket szeretnénk biztosítani Európa minden fiatalja számára, ehhez megfelelő számú, rendkívül kompetens pedagógusra és iskolai vezetőre van szükség. Ők a felelősek a diákok mindennapi fejlődéséért, és a diákok azok, akikért felvállalják szakmai feladatköreiket. Az európai oktatási rendszerek folyamatosan törekszenek a megfelelő számú pedagógus és iskolai vezető toborzására de arra is, hogy megtartsák őket szakmájukban, és fejlődési lehetőségeket biztosítsanak számukra. Egy másik központi célkitűzésünk az úgynevezett „regeneráció”, ami alatt azt értjük, hogy szakembereinket arra kell motiválnunk, hogy folyamatosan kiértékeljék és továbbfejlesszék magukat, illetve támogassák magát a szakmát azzal, hogy megosztják kollégáikkal szaktudásukat, és mentorként segítik a kevésbé tapasztalt pedagógusokat. Ugyanakkor tisztában vagyunk a jelentős mértékű pedagógushiánnyal, illetve azzal, hogy a szakmát sokan még mindig egyhangúnak és egydimenziósnak tartják, mely kevés teret biztosít az előrehaladásra. Ez komoly probléma mind az iskolák, mind az oktatási rendszerek számára.

Liesbeth Hens (Belgium, Flamand Közösség): Politikai döntéshozóként rendszerint a pedagógusokra általánosságban, azaz egy csoportként gondolunk, pedig nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a pedagógusokra, mint egyénekre is, arra, hogy hogyan fejlődnek egyénileg szakmai pályafutásuk során. Végső soron tehát meg kell találnunk az egyensúlyt a pedagógusoknak, mint egyéneknek, illetve a pedagógusok teljes körének az oktatási rendszerekben betöltött szerepének vizsgálatakor.

Hannah Grainger Clemson: A pedagógusok és iskolai vezetők szakmai fejlődésének és előmenetelének folyamatát három nélkülözhetetlen tényező, a motiváció, a képességek és a lehetőségek dinamikus kölcsönhatása alakítja. Szükség van tehát a saját és a kollégák képességeinek fejlesztésére irányuló motivációra, illetve e képességek gyakorlatba ültetésére alkalmat adó lehetőségekre. Ugyanígy, ha egy pedagógus számára egy váratlan lehetőség adódik, meg kell lennie a támogatásnak e lehetőség igénybevételéhez szükséges új készségek elsajátításához. Ennek gyakorlati megvalósításához elengedhetetlen, hogy a pedagógusok és az iskolai vezetők szakmai életére pályafutásként, karrierként tekintsünk, egy hosszabb időtartamú folyamatként, mely különböző lehetőségeket nyújt a variációra, illetve a szakmán belüli vagy a szakmaközi előmenetelre.

Marco Snoek (Hollandia): A mi munkacsoportunk azon dolgozik, hogy kialakítsunk egy tágabb koncepciót arról, hogy a pedagógusok hogyan fejlődhetnek és haladhatnak előre szakmai pályafutásuk során. A pedagógus szakma sokkal változatosabb, mint amilyennek rendszerint gondoljuk, sokkal gazdagabb a hagyományos elképzeléseknél. Fontos lenne, hogy a pedagógusok figyelmét is felhívjuk azon széles körű lehetőségekre, melyek nyitva állnak előttük. Ha a pedagógusok ismerik és kihasználják a lehetőségeket a fejlődésre, illetve arra, hogy változatosabbá tegyék munkájukat, sokkal nagyobb az esély a tanári és iskolai munka iránti elkötelezettségük fenntartására. Márpedig a tanárok elkötelezettsége kulcsfontosságú feltétele a tartalmas oktatás biztosításának.

Hannah Grainger Clemson: Az iskolai oktatásban dolgozók pályafutása valójában nem egydimenziós karrier: Európa-szerte számos példa bizonyítja, hogy a pedagógusok és iskolavezetők pályafutása többféleképpen is értelmezhető, és változatosabb irányokat is vehet. A legkézenfekvőbb irány a több felelősséggel járó pozíciók betöltése, vagy a kompetensebb, esetleg a mester tanárrá válás, azaz a felfelé, vagy a felfelé és kifelé haladás. Egy másik lehetőség a további feladatkörök betöltése ugyanabban az iskolában, például SNI-koordinátorként. Kontextust is lehet váltani, például más iskolában, vagy más oktatási szinten munkát vállalni. Emellett a pedagógusok iskolai munkájuk mellett azon kívül is vállalhatnak feladatokat, például segíthetnek egy hálózatot vezetni, vagy regionális tanácsadók is lehetnek. De természetesen karriert is válthatnak, vagy éppen fordítva más szakmákból is beléphetnek az oktatási szektorba. Meggyőződésünk, hogy ha e változatos pályaútvonalak ismertté és elismertté válnak, az oktatási rendszerek pozitív módon befolyásolhatják szakembereik munkavégzését, illetve a szakmájukhoz való hozzáállásukat.

Marco Snoek: Hollandiában már hosszabb ideje foglalkozunk a pedagógus pályaútvonalakkal, de az európai kontextusban folytatott párbeszéd még erősebb ösztönzést nyújtott arra, hogy megvizsgáljuk, mit értünk el, és mire lenne még szükség. Számunkra különösen tanulságos volt a pedagógus pályafutást támogató keretrendszer kidolgozására vonatkozó elképzelés.

Hannah Grainger Clemson: Az iskolákkal foglalkozó munkacsoport tagjai a tagországok oktatási minisztériumainak, illetve az oktatásban érintett szervezetek képviselői. Vannak köztünk szakpolitikai tisztviselők, akik közül többen korábban tanárok voltak; illetve kutatók, tanfelügyelők, az iskolai oktatásban különböző vezető tisztségeket betöltő szakemberek is. Ebből kifolyólag nem tipikus üléseket tartunk, inkább műhelyi keretek között dolgozunk egy szakmai közösségként. Az elmúlt 18 hónap folyamán az iskolai oktatással foglalkozó külső szakembereket, valamint diák-, illetve iskolavezetői szervezetek képviselőit is meghívtunk találkozóinkra, ami véleményem szerint gazdagabbá és sokszínűbbé tette megbeszéléseinket.

Elen Ruus (Észtország): Számomra az iskolákkal foglalkozó ET2020 munkacsoport lényege a társaktól való tanulás, a többi ország elképzeléseinek és intézkedéseinek megismerése, illetve gondolataink megosztása és a kölcsönös inspiráció. Összességében véleményem szerint a teljes folyamat rendkívül értékes volt.

Rodrigo Melo (European Federation of Education Employers): Mindig fantasztikus élmény Európa számos különböző országában élő emberekkel együtt dolgozni. Ilyenkor valóban átérezzük, hogy problémáink gyakran közösek, még ha eltérő kontextusokban merülnek is fel.

Katerina Grgec: Számunkra különösen is fontos ez a szakpolitikai útmutató, mivel éppen a tantervi reformon és a pedagógusképzés átalakításán dolgozunk, illetve egy új szakpolitika bevezetésén, mely elismeri a pedagógusok munkaköri feladatain felüli munkáját, például a projektmunkát. Nagyon gyakori, hogy nem is tudatosul bennük -  még akkor sem, amikor egy képzésen vesznek részt, vagy megosztják szaktudásukat iskolai kollégáikkal - hogy ezzel valójában éppen előmozdítják pályafutásukat, és nem ragadtak meg egy adott szinten, továbblépnek onnan.

Mary Gilbride (Írország): Az útmutató reményeink szerint hozzásegíti majd az iskolai vezetőket ahhoz, hogy felismerjék, milyen fontos szerepet játszanak pedagógusaik, illetve iskoláik szakmai szükségleteinek beazonosításában és felderítésében. Azt is tudatosíthatja bennük, hogy minderről egyéni szakmai párbeszédet kell folytatni a pedagógusokkal, melyek során az iskolai vezetőknek meg kell kérdeznie: „Mik a szakmai továbbképzési igényei, és hogyan segíthetek ezek biztosításában?”

Wim De Grieve (Belgium, Francia Közösség): Őszintén remélem, hogy a pedagógusok tájékozottabbá és magabiztosabbá válnak majd a tanári munkájukon belüli, és azon túli lehetőségeik tekintetében.

Diana Saccardo (Olaszország): Remélem, mindannyian megértjük, hogy az oktatási szektorban csak úgy tudunk munkaerőt toborozni és megtartani, ha biztosítjuk a kellő figyelmet, támogatást és motivációt a pedagógusok és az iskolai vezetők számára.