1.3. Iskolavezetés

A Portugáliában alkalmazott „plusz óra” program hasonló képességekkel rendelkező diákok kiválasztott csoportjai számára nyújt kiegészítő segítséget a tanulásban. Az intézkedés meghatározott iskolai években az általános vagy középfokú szint első, második és harmadik évfolyamára járó tanulók igényeihez igazodik. A program „A plusz óra” nevű intézkedést és a „Főnix Projekt” intézkedéseit foglalja magába, olyan csoportszervezési modelleket nyújtva, melyek valamennyi diák tanulását támogatják.

The project partners designed and implemented a new anti-bullying programme in schools in five EU countries. It drew on the experiences of existing programmes and practices originated by the project partners working in different cultural contexts.  It provided further evidence of effective approaches to the reduction of bullying in schools that will inform the development of improved child centred, whole school strategies for adoption at European level.

Az én tanulmányaim, az én munkám, az én jövőm olyan projekt, amelynek célja a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a diákok arra való buzdítása és ösztönzése, hogy folytassák iskolai tanulmányaikat.

Ezt az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorkészletet iskolaigazgatók, tanárok, szülők vagy más iskolai partnerek használhatják, hogy képet alkothassanak arról, mennyire befogadó az iskolájuk. Az indikátorok kijelentésekként vannak megfogalmazva, igen vagy nem válaszokkal, így vezetve végig az iskolai szereplőket a különböző releváns területekkel kapcsolatos önértékelésen. Az iskolákban a befogadást a támogató és minőségi tanulókörnyezet részének tekintjük, amelyben gondoskodó intézmények és tantermek várják a tanulókat. Ez a hátrányos megkülönböztetés megelőzésével, a tanulói szükségletek holisztikus (érzelmi, fizikális, kognitív és szociális) megközelítésével, valamint a tanulók tehetségének felismerésével és véleményük elismerésével érhető el.

Az indikátorokkal lefedett lényeges területek:

1. az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés a befogadó rendszerek kialakításához;
2. a tanárok és az iskola vezetői minősége;
3. a szakpolitika és a gyakorlat rendszerintegrációjának elősegítése;
4. az egészség és jólét multidiszciplináris fókuszba helyezése;
5. a szülői szerepvállalás és a családtagok általi támogatás előmozdítása;
6. valamint a különösen veszélyeztetett egyének és csoportok szükségleteinek kielégítése.

A kiválasztott indikátorokat az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumaiból, valamint a befogadó oktatással kapcsolatos újabb nemzetközi bizonyítékokból merítettük.

Ezen eszköz a szélesebb körű Report on Structural indicators for inclusive systems in and around schools („Jelentés az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorokról”) című dokumentum része, amely hátteret és magyarázatokat biztosít mindegyik indikátorhoz.

Szerzői:
Paul Downes, Institute of Education, Dublin City University
Erna Nairz-Wirth, Vienna University of Economics and Business
Viktorija Rusinaitė, PPMI

The project goal is to provide a comprehensive analysis of best practices for preventing ESL in partner countries in the areas: of ESL monitoring systems; and, methods of counteracting ESL and reintegrating students.

Project partners were from Poland, the UK and Italy. Outputs include a report on ESL monitoring systems, a report on prevention and reintegration methods, and a training pack.

Essunga, a Swedish municipality, transformed the ranking of its schools from the bottom to the top of the national school league tables between 2007 to the top in 2010. Essunga has three elementary schools and one lower secondary school (grades 6-9). With 5,500 citizens, it is one of the smallest municipalities in the country. The increase in levels of achievement is attributed to a research-based approach of inclusive education. For years, the three elementary schools in Essunga had consistently experienced low educational levels. An increasing number of students were refugees or in “family placements”. In 2007, only 76% of students were eligible for upper secondary school and 20% of these were placed in special education classes. These results compelled political and school leaders and school staff to identify targeted measures to address these challenges. The municipality focused on interventions at school and in the local community to prevent school absence and increase attendance.

A lemorzsolódás megakadályozása érdekében a norvégiai Godalen és Thor Heyerdahl (felső középfokú oktatást nyújtó) középiskolák fókuszában az iskola vezetési stratégiáinak fejlesztése és megerősítése állt. Az iskolák számos intézkedést vezettek be a tanárok és a fiatalok támogatása céljából.

„Az ír tapasztalat egyértelműen azt mutatja, hogy az iskolákból kiinduló oktatási kezdeményezések képesek növelni a bevont felnőttek iskolai végzettségének szintjét, és a társadalmi felelősségvállalás általános érzését kelthetik a helyi közösségekben. A szülői szerepvállalás, különösen a társadalmi-gazdasági nélkülözés területein, nemcsak a gyermekek és az iskola előnyére válik, hanem az élethosszig tartó tanulás egyik döntő fontosságú szempontja is.” (Parents as Partners in Schooling, OECD 1997.)

In the school year 2015/16 the Schulzentrum Ybbs (a school center consisting of three vocational upper secondary schools) introduced a concept called IndY, which involves that 20% of the teaching time is intended for individualized learning. IndY aims at improving students’ expertise, motivation, self-responsibility, self-management, collaborative skills, emotional intelligence and learning methods.