1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A „Raising the Achievement of All Learners in Inclusive Education (RA)” projekt célja az volt, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsön az iskolai teljesítmény javítását célzó hatékony gyakorlatokról, és képessé tegye az iskolákat és a helyi közösségeket valamennyi tanuló befogadására és támogatására.

Az Európai Bizottság az „A formative, inclusive, whole-school approach to the assessment of social and emotional education in the EU” (= Egy formatív, inkluzív és az egész iskolára kiterjedő megközelítés az európai uniós tagállamokban folytatott társas és érzelmi nevelés felméréséhez) című jelentés részeként létrehozott egy új formatív értékelési eszközt, amelynek segítségével mélyebb, átfogóbb képet kaphatunk a tanulási környezetben uralkodó légkörről, az eredmények pedig útmutatást nyújthatnak ahhoz, hogy a pedagógusok és diákjaik pozitív irányba változtathassanak az osztálytermi légkörön.

Az Európai Szakpolitikai Hálózat az Iskolavezetésről – EPNoSL egy eszközt fejlesztett ki arra a célra, hogy figyelemmel kísérje és azonosítsa a kihívásokat, és prioritásokat határozzon meg a szakpolitikai intézkedésekhez annak érdekében, hogy támogassa és erősítse az iskolavezetést az egyenlőség és a tanulás érdekében. A program a döntéshozókat, iskolai hatóságokat, iskolai szereplőket, kutatókat és a vezetőképző intézeteket célozza. Az iskolavezetési eszköztár célja, hogy támogassa az arra irányuló elemzéseket, hogy a különböző iskolavezetési politikák és programok milyen hatást fejtenek ki, és hogyan befolyásolják az iskolaigazgatók és iskoláik arra való átfogó képességét, hogy hatékonyan és tartósan kezeljék az egyenlőséget és tanulást érintő kihívásokat az iskolájukban. Az eszköztár több hasznos anyagot, videót, esettanulmányt és eszközöket tartalmaz az iskolavezetés különböző szempontjairól.

Mivel a fiatalok körében világszerte többszörösére nőtt a mentális egészségi problémák előfordulása, az UPRIGHT projekt azon készségek fejlesztését tűzte ki céljául, melyek a fizikai és a mentális egészség fenntartásához nélkülözhetetlenek. A projektet iskolákban hajtják végre, a kiskamaszok, családjaik, illetve a részt vevő iskolák minden munkatársának bevonásával.

A MiCREATE projekt célkitűzése a különböző hátterű bevándorló gyermekekből álló csoportok befogadásának ösztönzése a bevándorló gyermekek iskolai és oktatásügyi integrációjára vonatkozó gyermekközpontú megközelítés alkalmazásával. Az érvényben lévő integrációs politikák újragondolásának szükségessége miatt életre hívott kutatási projekt résztvevői átfogó vizsgálat alá vonják a jelenlegi integrációs folyamatokat abból a szempontból, hogy milyen módon tudnánk növelni a bevándorló gyermekek agenciáját, részvételi hajlandóságát és jóllétét.

Since 2011, when a new school leader was appointed, the school has focused on the following goals: to promote active participation of students; foster inclusion; nurture autonomy and a sense of responsibility. To reach these goals, the school adopted interactive approaches reorganising learning spaces and educational activities.
Key interventions encompass:
• Outdoor schooling (nursery school). The aim is to stimulate sensory experiences by encouraging direct contact with nature.
• Bag-less learning (primary school). Students only wear a light purse to hold their personal belongings and a notebook for homework tasks while school is furnished functionally with advanced learning tools.
• Workshop rooms and flipped classrooms (secondary school). Teachers personalise their working space based on their functional teaching needs in terms of furniture arrangement, tools, books etc. In flipped classroom, time and self-study activities are reversed where students prepare for a class by watching a pre-recorded lecture or then lead the discussion.