1.1. Iskolai kultúra és légkör

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A „Raising the Achievement of All Learners in Inclusive Education (RA)” projekt célja az volt, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsön az iskolai teljesítmény javítását célzó hatékony gyakorlatokról, és képessé tegye az iskolákat és a helyi közösségeket valamennyi tanuló befogadására és támogatására.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

The Danish Production schools were created in the 1980s with the aim of combating youth unemployment. Production Schools offer alternative education opportunities to improve labour market integration. The fundamental aim of this type of school is to create a practical learning environment to support young people to complete and earn qualifications in general and vocational upper secondary education and/or maintain a job. The students are offered the opportunity to develop professional, social and personal skills through counselling, participation in practical work experience and production in different workshops ranging from areas such as metalwork, carpentry and textile work in theatre, media and music-based workshops. The focus is on social, personal and physical skills which are complemented by more formal knowledge and skills. Learning processes are organised through workshops and classroom teaching, but every young person is free to organise an individual course where they may challenge themselves and build their confidence.
The most significant challenge for production schools is to prepare and motivate “non-academic” students for the ordinary school system. The last legislative change in 2006focused the aims of Production Schools so that its most important task has been to build a bridge to vocational education and training through relevant practical and academic qualifications. In 2009, there were over 6,000 students in production schools. The student capacity at each school can vary from 20-25 to over 200. Generally speaking the schools are small, with half of the schools accepting fewer than 50 students. Today there are 78 Production Schools in Denmark.

A projekt a szociális és érzelmi tanulási képességek kialakulását támogatja a 11–14 éves korcsoportban, emellett a zaklatás leküzdése és csökkentése érdekében elősegíti a kortársak általi támogatást. A szociális és érzelmi tanulási programok a tanulók szociális, érzelmi és tanulmányi képességeit fejlesztik egyebek mellett a szociális viselkedés jobb előtérbe helyezése, az önmagukról és másokról való pozitívabb gondolkodás, valamint az érzelmi szorongás visszaszorítása révén. A kortársakra épülő támogatórendszerek csökkentik a zaklatás áldozatait érő kedvezőtlen hatásokat, és elfogadhatóbbá teszik számukra annak bejelentését. Az iskola egészére kiterjedő megközelítés bevonja a fiatalokat, a tanári kart, a szülőket és a tágabb közösséget is. Ezáltal a program szakít a zaklatás kétdimenziós felfogásával, amely az áldozat és a zaklató viszonylatában tekint a jelenségre, és ehelyett a zaklatáshoz hozzájáruló többféle tényező kezelése céljából az iskolai vagy szabadidős környezet szociális és csoportdinamikáját vizsgálja. Az ENABLE programban valamennyi részt vevő országban kialakult a kiképzett nagykövetek csapata, akik tájékoztatás és iránymutatás céljából bármely olyan iskola vagy szervezet rendelkezésére állnak, amely be szeretné vezetni a programot.

Az Európai Szakpolitikai Hálózat az Iskolavezetésről – EPNoSL egy eszközt fejlesztett ki arra a célra, hogy figyelemmel kísérje és azonosítsa a kihívásokat, és prioritásokat határozzon meg a szakpolitikai intézkedésekhez annak érdekében, hogy támogassa és erősítse az iskolavezetést az egyenlőség és a tanulás érdekében. A program a döntéshozókat, iskolai hatóságokat, iskolai szereplőket, kutatókat és a vezetőképző intézeteket célozza. Az iskolavezetési eszköztár célja, hogy támogassa az arra irányuló elemzéseket, hogy a különböző iskolavezetési politikák és programok milyen hatást fejtenek ki, és hogyan befolyásolják az iskolaigazgatók és iskoláik arra való átfogó képességét, hogy hatékonyan és tartósan kezeljék az egyenlőséget és tanulást érintő kihívásokat az iskolájukban. Az eszköztár több hasznos anyagot, videót, esettanulmányt és eszközöket tartalmaz az iskolavezetés különböző szempontjairól.

Mivel a fiatalok körében világszerte többszörösére nőtt a mentális egészségi problémák előfordulása, az UPRIGHT projekt azon készségek fejlesztését tűzte ki céljául, melyek a fizikai és a mentális egészség fenntartásához nélkülözhetetlenek. A projektet iskolákban hajtják végre, a kiskamaszok, családjaik, illetve a részt vevő iskolák minden munkatársának bevonásával.