4.3. A szülők tere és szerepvállalása az oktatási tevékenységekben
A család és az iskola közötti pozitív partnerségi viszony kialakításának és a szülők bevonásának hatékony módja a vonzó és biztonságos lehetőségek biztosítása a szülők számára, hogy jelen legyenek az iskolában, megosszák tudásukat, erősödjön a bizalmuk, kibontakoztassák vezetői képességeiket, bővítsék társas hálózatukat, és tanuljanak. A szülők és családok számára külön időt és helyet lehet biztosítani az iskolában. Akár egy „szülői helyiség” is kialakítható, ahol a szülők kérésére és/vagy egyéb szakemberek (pl. szociális munkások) vagy az iskolai munkatársak segítségével informális tevékenységeket lehet szervezni.
A helyiséget tanítási időben lehetne az iskolával és neveléssel kapcsolatos kérdésekről szóló beszélgetések, külső szakemberekkel való találkozók, workshopok és egyéb informális tevékenységek szervezésére használni.
Az iskola „szülői napot” is szervezhet, hogy a szülők ellátogathassanak az iskolába, és közelebbről is megismerkedhessenek annak tantervével, tevékenységeivel, értékeivel és küldetésével.
A szülők egyúttal az iskola fontos erőforrásai, akiket fel lehet kérni jártasságuk és szakértelmük megosztására. A családtagokat meg lehet kérni, hogy önkéntesként részt vegyenek az osztálytermi oktatási tevékenységekben (pl. felolvasással, a tanárnak nyújtott segítséggel) vagy egyéb iskolai tevékenységekben (beleértve a tanórai és az azon kívüli tevékenységeket is, például a házifeladat-készítő klubokat és az iskola utáni programokat). A szülők – köztük az eltérő kulturális háttérrel vagy iskolázottsággal rendelkezők – részvétele az oktatási tevékenységekben lehetővé teszi az interakciók számának és sokszínűségének növelését, ami felgyorsítja a tanulási folyamatot; ezáltal segíthetnek abban, hogy a tanulók leküzdjék a kulturális sztereotípiákat, és motiváltabbak legyenek. A szülők és a családtagok az életpálya-építési ismeretek oktatásához és a pályaorientációhoz kapcsolódó tevékenységekbe is bevonhatók, például beszélhetnek a szakmájukról, munkatapasztalataikról.
Szükség esetén más szolgáltatók, civil szervezetek és szakemberek, például kulturális mediátorok segíthetnek a szülőkkel – különösen a marginalizálódott csoportok származókkal – való pozitív kapcsolatok kiépítésében.
Az iskolai létesítmények tanítási időn kívüli kinyitása a szülőknek szánt programok és órák megtartására (pl. nyelvoktatás az oktatási nyelvet megfelelő szinten nem beszélő, migráns hátterű szülők számára) segíthet a szülők szerepvállalásának növelésében, valamint az iskola és a családok közötti akadályok lebontásában. A rendkívül negatív múltbeli iskolai tapasztalatokkal rendelkező szülők számára a nem kormányzati szervezetekkel partnerségben különféle helyszíneken, például közösségi központokban lehetőség nyújthatnak lehetőséget az egész életen át tartó tanulásra. Az ilyen közösségi központok egyúttal „egyablakos” családtámogatási helyként is működhetnek, ahol multidiszciplináris csapatok szolgáltatások széles körét nyújtják, beleértve az egészségvédelmi és az érzelmi támogatást is.
További információk:
INCLUD-ED EU-projekt, Befogadási és szociális kohéziós stratégiák az európai oktatásban, online platform
Downes, P.,Community-Based Lifelong Learning Centres: Developing a European strategy Informed by International Evidence and Research, NESET tanulmány, 2011.
Továbbiak megjelenítése
