Az iskolai sikerességet és a korai iskolaelhagyás kockázatát nagymértékben befolyásolja a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete. A társadalmi-gazdasági helyzet hatásai Európa valamennyi oktatási és képzési rendszerében egyértelműen megnyilvánulnak. A rosszabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekek kisebb valószínűséggel vesznek részt koragyermekkori nevelésben és gondozásban, mint a kedvezőbb háttérrel rendelkező gyermekek. A kezdeti hátrány az iskolában töltött évek során tovább súlyosbodhat, amennyiben a gyermek nem kap további támogatást oktatási hiányosságai áthidalásához. Ezzel szemben a minőségi koragyermekkori nevelésben és gondozásban való egyenlő részvétel az egyik leghatékonyabb módja a tanulmányi eredmények terén tapasztalható társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek elleni küzdelemnek.
Shutterstock.com
Az OECD PISA-felmérésének eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a szülők társadalmi-gazdasági háttere az alapvető matematikai és nyelvi készségek elsajátításának egyik fő meghatározó tényezője. Például a matematikai tudás minimális követelményszintjét el nem érő tanulók legnagyobb része a társadalmi-gazdasági index tartományának alsó negyedébe tartozik.
A társadalmi-gazdasági helyzet, a családi háttér és az otthoni tanulási környezet hatása nemzedékről nemzedékre öröklődik át. Az iskolázottság generációk között megmutatkozó erős hatása az oktatási és képzési rendszer kudarcának tekinthető a diákok lehetőségeinek teljes körű maximalizálása terén. Ebben az összefüggésben a családi tanulás e tartósan fennmaradó asszociáció megfordításának egy módja.
A tanulmányi eredményekben mutatkozó hiányosságok kezelésére irányuló stratégiák sokféle intézkedést foglalhatnak magukban, mint például az iskolák közötti és az iskolán belüli társadalmi-gazdasági szegregáció megszüntetése, a tanulmányi eredmény szerinti besorolás elhalasztása, az iskolán belüli és kívüli tanulási lehetőségek bővítése, valamint a szülői szerepvállalás üdvözlése és támogatása az oktatás legkorábbi szakaszától kezdődően.
A tanulási esélyegyenlőség és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának első lépése azonban az anyagi és/vagy pénzügyi támogatás biztosítása ezen tanulók számára a rendszeres iskolalátogatáshoz, beleértve az ingyenes közlekedést, a könyveket, a szállást vagy ösztöndíjat az idősebb tanulók számára, valamint gyermekgondozási lehetőségeket a tizenéves anyák számára. A hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetben lévő gyermekek esetében a további tanulási tevékenységekhez társított ingyenes étkezés (a normál iskolai étkeztetési programokon kívül) is hasznos támogatásnak bizonyulhat.
További információk:
Európai Bizottság, Oktatási és Képzési Figyelő 2015, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg
Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Reading Literacy in EU Countries: Evidences from PIRLS (Olvasási-szövegértési készségek az EU-országokban: PIRLS-adatok), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2013.
Heckman, J.J., „Invest in early childhood development: Reduce deficits, strengthen the economy”, The Heckman Equation, National Institute for Early Childhood Education Research, New Brunswick, NJ, 2012.
Lavrijsen, J. and Nicais, I., Educational tracking, inequality and performance. New evidence using differences-in-differences, VFO-SSL, Leuven, 2014.
OECD, Low-Performing Students: Why They Fall Behind and How to Help Them Succeed, OECD, Párizs, 2016.
OECD, Equations and Inequalities, Making Mathematics Accessible to All, OECD, Párizs, 2016.
OECD, Starting Strong IV: Monitoring Quality in Early Childhood Education and Care, OECD, Párizs, 2015.
OECD, PISA 2012 Results: Excellence through Equity, Giving Every Student the Chance to Succeed, Volume II (2012-es PISA-eredmények: Kiválóság az esélyegyenlőség megteremtésével. A sikeresség esélyének biztosítása valamennyi tanuló számára, II.kötet), OECD, Párizs, 2013.
OECD, Equity and Quality in Education: Supporting Disadvantaged Students and Schools (Méltányosság és minőség az oktatásban: a hátrányos helyzetű diákok és iskolák támogatása), OECD, Párizs, 2012.