3.9. Célzott támogatás – migránsok, romák
A hátrányos helyzetű, nemzetiségi kisebbségi háttérrel rendelkező gyermekek felülreprezentáltak az iskolában alulteljesítők között, és nagyobb mértékben vannak kitéve a korai iskolaelhagyás veszélyének. Az alulteljesítés hátterében gyakran olyan társadalmi-kulturális tényezők is állhatnak, mint például nyelvi akadályok, hátrányos megkülönböztetés vagy a kulturális tőke (feltételezett) meg nem felelése. Különösen a migráns és roma hátterű gyermekek kerülnek gyakran a kulturális marginalizáció helyzetébe az oktatási rendszerben. Jóllehet nem áll rendelkezésre elegendő összehasonlító adat, a meglévő adatok tanúsága szerint a roma hátterű tanulók nagyobb valószínűséggel hagyják el az iskolát a felső középfokú képzés befejezése előtt (vagy el sem kezdik azt).
Shutterstock.com
Bár a külföldön született tanulók adatait – mivel egyes uniós tagállamok esetében nem áll rendelkezésre elegendő adat – körültekintéssel kell értelmezni, a hazai születésűekhez képest a külföldön születettek átlagban kétszeres valószínűséggel hagyják el korán az oktatási és képzési rendszert. E hátrány nagy részét a társadalmi-gazdasági helyzet okozza, de a kifejezetten a migrációval és a nemzetiségi kisebbségi státusszal összefüggő problémák is fontosak. A legtöbb figyelmet azokra a migráns diákokra kell fordítani, akik iskolai oktatásuk közepén vagy tankötelezettségük végéhez közeledve érkeznek az országba.
Bár a különböző nemzetiségi kisebbségi vagy bevándorlói csoportokhoz tartozó fiatal tanulók oktatási igényei eltérőek, és nagymértékben függhetnek a körülményektől, az alulteljesítés és a korai iskolaelhagyás nagyobb veszélye miatt szükséges a folyamatos és célzott támogatásuk. Olyan vegyes támogató intézkedéseket kombináló holisztikus megközelítés alkalmazása javasolt, amelyeket a célcsoport sajátos igényei alapján kell összeállítani, és ezekhez kell igazítani. A következő intézkedéseknek kell közéjük tartozniuk:
- Tanulmányi támogatás, amelynek célja abban segíteni a tanulókat, hogy tovább folytassák tanulmányaikat, és jobb eredményeket érjenek el. A támogatásaz oktatási háttér és az igények kezdeti felmérését is magában foglalhatja; normál osztályokba való felvétel; a diákok előmenetelének és esetleges tanulási nehézségeinek nyomon követése; jelentős támogatás a diák anyanyelvén és az oktatás nyelvén egyaránt; a befogadó és normál osztályok, valamint a különböző oktatási szintek stb. közötti átmenet kezelésére szolgáló mechanizmusok.
- Társas és érzelmi támogatás, pl.: a tanuló migrációs és integrációs élményeivel összefüggő problémák és kihívások, valamint egyéb személyes nehézségek leküzdése.
- Szülői és közösségi szerepvállalás:a szülők szerepvállalásának ösztönzése önkéntes házitanítók segítségével, akik összekötőként léphetnek fel, és elősegíthetik az otthoni és az iskolai környezet közötti partnerségeket; a szülői és közösségi szerepvállalás javítása terén követendő gyakorlatok megosztása az iskolák között; valamint részletes tájékoztatás nyújtása az iskolarendszerről és a tanulási lehetőségekről, a közösségi alapú tudásforrások elismerése és integrálása.
- Interkulturális oktatás: olyan iskolai légkör, amely pozitívan viszonyul a tanuló migráns és nemzetiségi kisebbségi kulturális hátteréhez, és kétnyelvű koordinátorok és interkulturális tanácsadók révén segíti elő a tanulók közötti kommunikációt.
Sok migráns hátterű tanulónak célzott nyelvi támogatásra is szüksége lehet.
Gyakran kulturális (sokszínűségi) mediátorokat bíznak meg azzal, hogy kapcsolatot teremtsenek az iskola és saját migráns vagy roma közösségük között, és bizalmat, megértést és közelebbi kapcsolatot alakítsanak ki az iskola és a tanulók családjai között. Ily módon könnyebben bevonhatók a tanulók az oktatásba, és megfelelő támogatást biztosít számukra a szülőktől, az iskolától és az egyéb helyi szolgálatoktól. Az egyéb kiegészítő modellek a mediátortól a közösségi alapú megközelítés irányába mozdulnak el. Elengedhetetlenül fontos a család részvétele a gyermek oktatásában ahhoz, hogy a tanulás nagyobb relevanciát kapjon, valamint annak biztosításához, hogy az iskolák kötelesek legyenek magas színvonalú, releváns és tartalmas oktatást nyújtani.
További információk:
Európa Tanács, The situation of Roma School Mediators and Assistants in Europe, Strasbourg: CE, Strasbourg, 2006
Európai Bizottság, Oktatási és Képzési Figyelő 2015, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg
Európai Bizottság, Study on educational support for newly arrived migrant children (Az újonnan érkezett migráns gyermekek pedagógiai támogatása), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2013
A migráns hátterű gyermekek és fiatalok oktatásával foglalkozó Európai Szakpolitikai Hálózat (European Policy Network on the education of children and young people with a migrant background) – SIRIUS online platform.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), Education: The situation of Roma in 11 EU Member States, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2014.
OECD, Closing the Gap for Immigrant Students: Policies, Practice and Performance (A bevándorló diákok felzárkóztatása: szakpolitikák, gyakorlat és eredmények), OECD, Párizs, 2010.
OECD, Immigrant Students at School, Easing the Journey towards Integration (Bevándorló diákok az iskolában: az integráció felé vezető út megkönnyítése), Párizs: OECD, Párizs, 2015.
SIRIUS, Reducing the risk that youth with a migrant background in Europe will leave school early (A korai iskolaelhagyás veszélyének csökkentése a migráns hátterű fiatalok körében Európában) szakpolitikai tájékoztató, 2015.
További olvasnivalók:
Baysu, G., K. Phalet, and R. Brown, „Dual Identity as a Two-Edged Sword: Identity Threat and Minority School Performance”, Social Psychology Quarterly, 74/2. szám, 2011, 121–143. o., doi: 10.1177/0190272511407619
Clycq, N., Nouwen, W. and Vandenbroucke, A., „Meritocracy, deficit thinking and the invisibility of the system: Discourses on educational success and failure”, British Educational Research Journal, 40/5. szám, 2013, 796–819. o., doi: 10.1002/berj.3109
Crul, M., Schneider, J. and Lelie, F. (szerk.) The European Second Generation Compared. Does the Integration Context Matter? (IMISCOE kutatás). Amszterdam: Amsterdam University Press, Amszterdam, 2012.
Larson, K. A. and Rumberger, R. W., ‘ALAS: Achievement for Latinos through academic success’, In H. Thorton (Ed.), Staying in school: A technical report of three dropout prevention projects for middle school students with learning and emotional disabilities, University of Minnesota, Institute on Community Integration, Minneapolis, MN, 1995, 1–71. o.
Nouwen, W. and Clycq, N. (2016). „The Role of Teacher–Pupil Relations in Stereotype Threat Effects in Flemish Secondary Education”, Urban Education. Előzetes online megjelenés. doi:10.1177/0042085916646627.