3.9. Célzott támogatás – migránsok, romák

A LERI egy kvalitatív intézkedésekre irányuló kutatási projekt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének többéves roma programja keretében. A projekt kidolgozására az Európai Bizottság A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című közleményére adott válaszul került sor. A LERI összefogja a helyi hatóságokat és a lakosságot, különösen a romákat, annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogyan lehet legjobban bevonni őket a roma integrációs cselekvésekbe, és meghatározni, hogy a cselekvés mely aspektusa működik, melyik nem, megvizsgálva továbbá ennek okait. A projekt célja, hogy támogassa az összes helyi érdekelt – köztük a romák – közös erőfeszítését a roma integráció megvalósításában. A szerzett tapasztalatok és a folyamat alatt levont tanulságok hozzájárulnak a helyi szintű romaintegrációs politikák és intézkedések tervezéséhez, végrehajtásához és nyomonkövetéséhez.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

Ezt az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorkészletet iskolaigazgatók, tanárok, szülők vagy más iskolai partnerek használhatják, hogy képet alkothassanak arról, mennyire befogadó az iskolájuk. Az indikátorok kijelentésekként vannak megfogalmazva, igen vagy nem válaszokkal, így vezetve végig az iskolai szereplőket a különböző releváns területekkel kapcsolatos önértékelésen. Az iskolákban a befogadást a támogató és minőségi tanulókörnyezet részének tekintjük, amelyben gondoskodó intézmények és tantermek várják a tanulókat. Ez a hátrányos megkülönböztetés megelőzésével, a tanulói szükségletek holisztikus (érzelmi, fizikális, kognitív és szociális) megközelítésével, valamint a tanulók tehetségének felismerésével és véleményük elismerésével érhető el.

Az indikátorokkal lefedett lényeges területek:

1. az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés a befogadó rendszerek kialakításához;
2. a tanárok és az iskola vezetői minősége;
3. a szakpolitika és a gyakorlat rendszerintegrációjának elősegítése;
4. az egészség és jólét multidiszciplináris fókuszba helyezése;
5. a szülői szerepvállalás és a családtagok általi támogatás előmozdítása;
6. valamint a különösen veszélyeztetett egyének és csoportok szükségleteinek kielégítése.

A kiválasztott indikátorokat az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumaiból, valamint a befogadó oktatással kapcsolatos újabb nemzetközi bizonyítékokból merítettük.

Ezen eszköz a szélesebb körű Report on Structural indicators for inclusive systems in and around schools („Jelentés az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorokról”) című dokumentum része, amely hátteret és magyarázatokat biztosít mindegyik indikátorhoz.

Szerzői:
Paul Downes, Institute of Education, Dublin City University
Erna Nairz-Wirth, Vienna University of Economics and Business
Viktorija Rusinaitė, PPMI

Az alapfokú oktatásra felkészítő, bevezető program olyan bevándorló hátterű tanulókra irányul, akik nem rendelkeznek megfelelő finn vagy svéd nyelvtudással és/vagy egyéb képességekkel ahhoz, hogy iskolaelőkészítő vagy alapfokú oktatási csoportokban tanulhassanak. A program célja az, hogy támogassa a diákok kiegyensúlyozott fejlődését és integrációját a finn társadalomba, továbbá biztosítsa számukra a szükséges készségeket ahhoz, hogy részt vehessenek az alapfokú oktatásban. Bizonyos esetekben a program kínálhat más tanórákat is, de a középpontban a finn és a svéd nyelv elsajátítása áll. Ez a képzés figyelembe veszi azt a tényt, hogy a tanulók életkoruk, tanulási képességeik és életkörülményeik szempontjából is különböznek.

Írországban az általános iskolai oktatás azzal a kihívással és lehetőséggel szembesül, hogy egyre több olyan diákot kell befogadnia, akik nem angol vagy ír anyanyelvűek. Az angol mint idegen nyelv tananyagának kidolgozása, illetve a megfelelő oktatási segédanyagok biztosítása mellett felismerték, hogy nemcsak az angol nyelvoktatás támogatására van szükség, hanem a befogadó szellemiség teljes tantervet átható előmozdítására. Az eszköztár négy szakaszból áll. Az első szakasz, a „Getting ready” (előkészületek) azokra az elsődleges kérdésekre irányul, amelyekkel az iskoláknak foglalkozniuk kell ahhoz, hogy valóban nyitott és befogadó intézménnyé váljanak. A második szakasz, az „Early days” (kezdeti napok) a más országokból, kultúrákból és etnikai csoportokból származó diákok integrációjának első lépéseivel foglalkozik; a fő hangsúly szükségszerűen a nyelv és az osztálytermi kommunikáció fejlesztésének, illetve egy olyan osztálytermi környezet kialakításának a szükségességén van, amely képes megfelelően válaszolni az új nyelvi és kulturális kihívásokra. A harmadik és negyedik szakasz, a „Moving on” (továbblépés) és a „What next?” (következő lépések) már arra a tényre reagálnak, hogy az integráció egy véget nem érő folyamat.

A „fogadó osztály” olyan diákokat céloz meg, akik nem portugál anyanyelvűek, illetve nemrégiben érkeztek Portugáliába, és az alapszintű oktatás 1. és 2. szintjén (6–12 éves korosztály) vesznek részt. A fogadó osztály a diákok nyelvi szintjének megfelelően körülbelül heti 10 órás képzést jelent. A nyelvi képzés ideje alatt a diákok nem az eredeti óráikon, hanem speciális nyelvi órákon vesznek részt. Ez mindaddig így történik, amíg a diákok olyan szinten el nem sajátítják a portugál nyelvet, hogy értsék az órákat. A tanulókat az osztályfőnök, a tanárok, vagy az iskolaigazgató választja ki (a beiratkozáshoz). A fogadó osztály tanára felméri a tanuló tudásszintjét, és elkészíti az oktatási tervet; amint a diák eléri azt a nyelvtudásszintet portugálból, amely a rendes oktatásban való részvételhez szükséges, visszatér eredeti osztályába.

Az ifjúsági tanácsadás 14 éves és annál idősebb fiataloknak kínál útmutatást. Fő célcsoportjai a 9. osztályos tanulók, a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok) 19 éves korig, valamint a sajátos nevelési igényű fiatalok 24 éves korig. Célja a korai iskolaelhagyás csökkentése és a diákok támogatása jövőbeli karrierjük és/vagy további tanulmányaik megválasztásában. Az ifjúsági tanácsadásban való részvétel ingyenes és önkéntes alapon történik.

Az interaktív csoportok egyike az INCLUD-ED kutatási projektben azonosított sikeres oktatási tevékenységeknek (SEA-k). Az INCLUD-ED azokat az oktatási stratégiákat elemezte, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, valamint előmozdítják a társadalmi kohéziót, továbbá a társadalmi kirekesztést okozó stratégiákat, különös hangsúlyt helyezve a veszélyeztetett és marginalizált csoportokra. Az interaktív csoportokat gyermekek és fiatalok oktatásának fejlesztésére használják különböző összefüggésekben. A tanulókat kis létszámú heterogén csoportokba osztják, minden csoportot egy felnőtt támogat. Minden csoportba 4-5 tanulót válogatnak, szem előtt tartva a heterogenitást a képességi szintek, nemek, kultúra, nyelv és az etnikai hovatartozás szempontjából. Ez a példa az interaktív csoportok (IG) és alkalmazásuk eredményeinek megértését segíti.

Ez a monográfia sikeres oktatási tevékenységeket elemez és ír le, különös hangsúlyt fektetve a veszélyeztetett csoportokra. Sikeres iskolai teljesítményt mutató konkrét adatokat szolgáltat, valamint gyermekek, tanárok és családok beszámolóit e sikerek hatásáról. Ezzel párhuzamosan elemzi a gyermekek iskolai teljesítménye és a társadalom különböző területein való integrációjuk, illetve onnan való kirekesztődésük közötti kapcsolatot. Ez a monográfia bemutatja az INCLUD-ED projekten keresztül azonosított, siker elérését célzó intézkedéseket, egyrészt összehasonlított adatokat, másrészt szilárd elméleti hátteret és fejlesztési példákat kínálva tehát. Néhány példa ezekre az intézkedésekre: az interaktív csoportok, a tanulási idő meghosszabbítása, házi feladat klubok, tutor a könyvtárban, család és közösség oktatási részvétele, családi nevelés vagy a dialogikus irodalmi összejövetelek. Ezen tevékenységek mindegyikét sikeres oktatási tevékenységekként definiálták, ami azt jelenti, hogy mind hatékonyságot mind egyenlőséget eredményeztek. Végül szakpolitikákra és gyakorlatokra vonatkozó ajánlások találhatóak és kerülnek megvitatásra.