3.8. Célzott támogatás – nyelv

A Fuoriclasse (Olaszország) egy, a korai iskolaelhagyás megakadályozását célzó integrált intervenciós modell, melynek célcsoportjába a diákok és családjaik, illetve a pedagógusok is beletartoznak. A modell olyan tevékenységeket foglal magában, melyek elősegítik a tanulási motiváció fenntartását, illetve az oktatáshoz való jog teljes mértékű érvényesülésének biztosítását, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltaknak megfelelően.

Kölnben – mint minden nagyobb német városban – a gyermekek jelentős része második nyelvként sajátítja el a német nyelvet, az oktatási rendszernek pedig fokozatosan alkalmazkodnia kell ehhez a kihíváshoz. A városi tanács létrehozta az Európai Általános Iskolák Szövetségét annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson a gyermekeknek arra, hogy az anyanyelvükön kívül két idegen nyelvet tanuljanak. A szövetség 13 tagiskolája a német nyelv mellett a legelterjedtebb származási nyelveket használja az oktatás nyelveként, és további idegen nyelvek külön tantárgyként való tanítását biztosítja.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

Az alapfokú oktatásra felkészítő, bevezető program olyan bevándorló hátterű tanulókra irányul, akik nem rendelkeznek megfelelő finn vagy svéd nyelvtudással és/vagy egyéb képességekkel ahhoz, hogy iskolaelőkészítő vagy alapfokú oktatási csoportokban tanulhassanak. A program célja az, hogy támogassa a diákok kiegyensúlyozott fejlődését és integrációját a finn társadalomba, továbbá biztosítsa számukra a szükséges készségeket ahhoz, hogy részt vehessenek az alapfokú oktatásban. Bizonyos esetekben a program kínálhat más tanórákat is, de a középpontban a finn és a svéd nyelv elsajátítása áll. Ez a képzés figyelembe veszi azt a tényt, hogy a tanulók életkoruk, tanulási képességeik és életkörülményeik szempontjából is különböznek.

Az InScool projekt módszerei rugalmas módon vezetik az iskolákat az inkluzivitás felé vezető út kezdetei szakaszain. A minőségi és releváns oktatáshoz való hozzáférésük ilyen módon történő javításával, illetve saját aktív szerepvállalásuk ösztönzésével hozzásegítenek minden gyerekeket és fiatalt a személyes fejlődéshez, illetve tanulmányi eredményeik javításához.

A „fogadó osztály” olyan diákokat céloz meg, akik nem portugál anyanyelvűek, illetve nemrégiben érkeztek Portugáliába, és az alapszintű oktatás 1. és 2. szintjén (6–12 éves korosztály) vesznek részt. A fogadó osztály a diákok nyelvi szintjének megfelelően körülbelül heti 10 órás képzést jelent. A nyelvi képzés ideje alatt a diákok nem az eredeti óráikon, hanem speciális nyelvi órákon vesznek részt. Ez mindaddig így történik, amíg a diákok olyan szinten el nem sajátítják a portugál nyelvet, hogy értsék az órákat. A tanulókat az osztályfőnök, a tanárok, vagy az iskolaigazgató választja ki (a beiratkozáshoz). A fogadó osztály tanára felméri a tanuló tudásszintjét, és elkészíti az oktatási tervet; amint a diák eléri azt a nyelvtudásszintet portugálból, amely a rendes oktatásban való részvételhez szükséges, visszatér eredeti osztályába.

Minden nyelvtanulás a már ismert nyelvek és a megtanulni kívánt nyelv közötti tudatos vagy nem tudatos összehasonlításon alapul. Ez a szempont értékes erőforrássá válhat az osztálytermekben, ahol kihívást jelent a különböző országokból újonnan érkező tanulók kulturális és nyelvi integrációja.

Az ifjúsági tanácsadás 14 éves és annál idősebb fiataloknak kínál útmutatást. Fő célcsoportjai a 9. osztályos tanulók, a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok) 19 éves korig, valamint a sajátos nevelési igényű fiatalok 24 éves korig. Célja a korai iskolaelhagyás csökkentése és a diákok támogatása jövőbeli karrierjük és/vagy további tanulmányaik megválasztásában. Az ifjúsági tanácsadásban való részvétel ingyenes és önkéntes alapon történik.

A 2015/16-os tanévben a Schulzentrum Ybbs (amely három felső szakközépiskolából álló iskolaközpont) bevezetett egy IndY (Individualisierung am Schulzentrum Ybbs) elnevezésű koncepciót, amelynek keretében a tanítási idő 20%-át egyéniesített tanulásra fordítják. Az IndY célja a diákok szaktudásának, motivációjának, felelősségtudatának, önmenedzselésének, együttműködési készségeinek, érzelmi intelligenciájának és tanulási módszereinek fejlesztése.