3.8. Célzott támogatás – nyelv

Kölnben – mint minden nagyobb német városban – a gyermekek jelentős része második nyelvként sajátítja el a német nyelvet, az oktatási rendszernek pedig fokozatosan alkalmazkodnia kell ehhez a kihíváshoz. A városi tanács létrehozta az Európai Általános Iskolák Szövetségét annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson a gyermekeknek arra, hogy az anyanyelvükön kívül két idegen nyelvet tanuljanak. A szövetség 13 tagiskolája a német nyelv mellett a legelterjedtebb származási nyelveket használja az oktatás nyelveként, és további idegen nyelvek külön tantárgyként való tanítását biztosítja.

Az alapfokú oktatásra felkészítő, bevezető program olyan bevándorló hátterű tanulókra irányul, akik nem rendelkeznek megfelelő finn vagy svéd nyelvtudással és/vagy egyéb képességekkel ahhoz, hogy iskolaelőkészítő vagy alapfokú oktatási csoportokban tanulhassanak. A program célja az, hogy támogassa a diákok kiegyensúlyozott fejlődését és integrációját a finn társadalomba, továbbá biztosítsa számukra a szükséges készségeket ahhoz, hogy részt vehessenek az alapfokú oktatásban. Bizonyos esetekben a program kínálhat más tanórákat is, de a középpontban a finn és a svéd nyelv elsajátítása áll. Ez a képzés figyelembe veszi azt a tényt, hogy a tanulók életkoruk, tanulási képességeik és életkörülményeik szempontjából is különböznek.

A „fogadó osztály” olyan diákokat céloz meg, akik nem portugál anyanyelvűek, illetve nemrégiben érkeztek Portugáliába, és az alapszintű oktatás 1. és 2. szintjén (6–12 éves korosztály) vesznek részt. A fogadó osztály a diákok nyelvi szintjének megfelelően körülbelül heti 10 órás képzést jelent. A nyelvi képzés ideje alatt a diákok nem az eredeti óráikon, hanem speciális nyelvi órákon vesznek részt. Ez mindaddig így történik, amíg a diákok olyan szinten el nem sajátítják a portugál nyelvet, hogy értsék az órákat. A tanulókat az osztályfőnök, a tanárok, vagy az iskolaigazgató választja ki (a beiratkozáshoz). A fogadó osztály tanára felméri a tanuló tudásszintjét, és elkészíti az oktatási tervet; amint a diák eléri azt a nyelvtudásszintet portugálból, amely a rendes oktatásban való részvételhez szükséges, visszatér eredeti osztályába.

Minden nyelvtanulás a már ismert nyelvek és a megtanulni kívánt nyelv közötti tudatos vagy nem tudatos összehasonlításon alapul. Ez a szempont értékes erőforrássá válhat az osztálytermekben, ahol kihívást jelent a különböző országokból újonnan érkező tanulók kulturális és nyelvi integrációja.

In the school year 2015/16 the Schulzentrum Ybbs (a school center consisting of three vocational upper secondary schools) introduced a concept called IndY, which involves that 20% of the teaching time is intended for individualized learning. IndY aims at improving students’ expertise, motivation, self-responsibility, self-management, collaborative skills, emotional intelligence and learning methods.

A KOALA (KOordnierte ALphabetisierung im Anfangsunterricht – összehangolt írni-olvasni tudás az elemi oktatásban) az írni-olvasni tudás és a többnyelvű kompetenciák összekapcsolásának innovatív koncepciója, amelyet több német szövetségi tartományban is bevezettek az általános iskolákban. Észak-Rajna-Vesztfália területén a módszertant fokozatosan terjesztik ki és alakítják a városok változatos diákpopulációihoz.

A mobilitás fokozódása és a bevándorlás változó formái jelentős hatással vannak az oktatási rendszerekre szerte a világon. Már egy ideje érzékelhető igény az, hogy az iskolai személyzet minden szinten felkészült legyen arra, hogy hatékonyan dolgozhassanak olyan gyerekekkel, akik számára új a fogadó ország nyelve. Nem csupán azoknak a gyerekeknek van szükségük támogatásra, akik újonnan érkeznek a befogadó országba, hanem a kétnyelvű tanulóknak is. Egy olyan családban felnőni és élni, ahol két vagy több nyelvet beszélnek, megváltoztatja a nyelvi képességet és az elsajátítás módját. A kétnyelvű tanulóknak ezért különleges igényeik vannak, és kifejezetten speciális erőforrásokat igényelnek a tanuláshoz. Ezek az erőforrások nyújtják fejlődésük és tanulásuk alapját.

The aim of the report Nordic Projects to Combat School Dropout is to improve and inspire new initiatives for young people, and to create enriching contacts between actors and organisations in the Nordic region.
The Nordic Web Resource on Dropout from Upper Secondary Education was a project commissioned by the Nordic Council of Ministers and run by the Nordic Welfare Centre between 2012 and 2015. The aim of the project was to compile good examples of initiatives aimed at increasing the proportion of young people in the Nordic region who complete upper secondary education.

The ‘Complex Instruction Programme’ (CIP) provides equal chances for children from different social backgrounds. The method seeks to change children roles and responsibilities in active learning. CIP is based on four principles: (1) education involves a varied level of non-routine, open-end tasks to mobilise students of different abilities; (2) responsibility is shared, learners are responsible for their personal work while the group is responsible for individual achievements; (3) work is evaluated against set norms and roles; (4) hierarchy within the group - the status of the students is mobile. In addition, the school uses other innovative practices, such as a reading programme for the elementary grades where students regularly read aloud to each other in pairs, and then exchange their thoughts, and the ‘learning between generations’ programme where children draw their family trees and label each member with a special skill they have.