3. A tanulók támogatása

3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése

A tanulók társas és/vagy családi életében lehetnek nehéz időszakok, illetve érhetik őket olyan negatív iskolai tapasztalatok, amelyek letéríthetik őket pályájukról. A tanulási nehézségek, társas-érzelmi zavarok vagy a passzivitás korai észlelése létfontosságú – még mielőtt ez az iskolai hiányzásban vagy nem megfelelő magaviseletben mutatkozna meg. Az iskolának – a családdal együttműködve – korai figyelmeztető és ellenőrző rendszert kell kialakítania. A hatékony azonosításra és nyomon követésre nem bürokratikus és fegyelmi eljárásként kell tekinteni, amely pusztán nyilvántartásba veszi a hiányzással és rossz magaviselettel kapcsolatos incidenseket és reagál azokra, hanem támogató jellegű (figyelmeztető) rendszerként. A tanulóknak tudniuk kell, hogy számítanak, és törődnek velük.

Továbbiak megjelenítése

Segédanyagok ( Keresés az összes segédanyag között )

Felhívjuk figyelmét, hogy a „Segédanyagok” oldalon elérhető tartalmak jelenleg csak angol nyelven megtekinthetők.

A LEMORZSOLÓDÁSSAL ÉS KORAI ISKOLAELHAGYÁSSAL VESZÉLYEZTETETT TANULÓK AZONOSÍTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

Az UNICEF Szerbia és az Oktatáspolitika Központ civil társadalmi szervezete a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztériumának támogatásával a megvalósította a „Korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Szerbiában” elnevezésű projektet.

A projekt célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek és fiatalok lemorzsolódásának és korai iskolaelhagyásának csökkentéséhez. Meghatározta a korai iskolaelhagyás kritériumait (előjeleit), amelyeket az iskolai teamek a veszélyeztetett tanulók figyelemmel kísérésére és a lemorzsolódás megakadályozására használhatnak.

Terület: 3. A tanulók támogatása

Alterület: 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Szerbia

A távolmaradás tíz oka (Tio orsaker till avhopp)

Kutatási eredményeket, valamint az iskolát elhagyókkal készített interjúkat tartalmazó jelentés. A jelentésben 379 olyan fiatal osztja meg tapasztalatait, akik nem fejezték be felső középfokú tanulmányaikat. A válaszok olyan fiataloktól származnak, akik az európai strukturális alapok projektjeiben vettek részt. A fiatalok a késedelmekkel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, arra, hogy mit lehetett volna tenni az iskolából való lemorzsolódás megelőzése érdekében, és megosztják a tökéletes felső középfokú iskolára vonatkozó elképzelésüket.

Terület: 3. A tanulók támogatása

Alterületek: 3.2. A tanulók részvétele az iskolai életben; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 3.11. Célzott támogatás – hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL

Ország: Svédország

Az intenzív coaching révén csökkenthető-e az iskolai lemorzsolódás?

A Hollandiában végzett kutatás eredményei szerint egy évnyi intenzív coaching több mint 40 százalékkal csökkentheti az iskolai lemorzsolódás mértékét, és nettó társadalmi haszonnal jár. A tanulói célcsoport a középfokú szakképzést kezdő diákok általános csoportjából állt. Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb eredményeket a coaching első évében lehet elérni, és azon tanulók esetében a leghatásosabbak, akik előzőleg nagyobb valószínűséggel estek ki az oktatásból. A coaching példái közé tartozik a tanulási készségek fejlesztése (például tervezés és szervezés), tanácsadás személyes problémák esetén és a szülőkkel való kapcsolattartás. Mind a megelőzést (az iskolai lemorzsolódás előtti), mind a kezelést célzó beavatkozások (lemorzsolódott tanulók esetén) hatékonynak bizonyultak, és együttesen jelentősen csökkentették az iskolai lemorzsolódás mértékét.

Területek: 3. A tanulók támogatása; 5. Az érdekelt felek bevonása

Alterületek: 3.3. Pályaorientáció és támogatás; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Hollandia

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektek

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás; 5. Az érdekelt felek bevonása

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés; 1.3. Iskolavezetés; 1.4. Együttműködés az oktatási rendszerekben; 2.1. A tanár készségei és kompetenciái; 2.2. A tanár kapcsolata a diákokkal és a szülőkkel; 2.3. A tanári alapképzés és a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése; 2.4. A tanárok jólléte; 3.1. A tanulók jólléte; 3.2. A tanulók részvétele az iskolai életben; 3.3. Pályaorientáció és támogatás; 3.4. Tanterv és tanulási pályák; 3.5. Tanulás és értékelés; 3.6. Kiterjesztett és tanórán kívüli tanulás; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 3.8. Célzott támogatás – nyelv; 3.9. Célzott támogatás – migránsok, romák; 3.10. Célzott támogatás – sajátos nevelési igények és tanulási nehézségek; 3.11. Célzott támogatás – hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet; 4.1. Kommunikáció és tájékoztatás; 4.2. A szülők bevonása az iskola irányításába; 4.3. A szülők tere és szerepvállalása az oktatási tevékenységekben; 4.4. Családi tanulás; 5.1. Multidiszciplináris csoportok; 5.2. Érdekelt felek hálózatai; 5.3. Partnerségek – munkáltatók és vállalkozások; 5.4. Partnerségek – közösségi szervezetek és civil társadalom

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Dánia; Finnország; Izland; Norvégia; Svédország

AZ ISKOLAI HATÉKONYSÁG ELLENŐRZÉSÉNEK MUTATÓI

A korai iskolaelhagyás és a tanulási eredmények javításának mutatóit Portugáliában a tanulók teljesítményének minőségi javítására és az összes állami iskolában elért jó eredmény elismerésére/jutalmazására használják.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 3. A tanulók támogatása

Alterületek: 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés; 1.4. Együttműködés az oktatási rendszerekben; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Portugália

Befogadó jellegű (inkluzív) rendszerek iskolákban és azok környezetében történő kialakításával kapcsolatos szerkezeti mutatók iskolák számára

Ezt az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorkészletet iskolaigazgatók, tanárok, szülők vagy más iskolai partnerek használhatják, hogy képet alkothassanak arról, mennyire befogadó az iskolájuk. Az indikátorok kijelentésekként vannak megfogalmazva, igen vagy nem válaszokkal, így vezetve végig az iskolai szereplőket a különböző releváns területekkel kapcsolatos önértékelésen. Az iskolákban a befogadást a támogató és minőségi tanulókörnyezet részének tekintjük, amelyben gondoskodó intézmények és tantermek várják a tanulókat. Ez a hátrányos megkülönböztetés megelőzésével, a tanulói szükségletek holisztikus (érzelmi, fizikális, kognitív és szociális) megközelítésével, valamint a tanulók tehetségének felismerésével és véleményük elismerésével érhető el.

Az indikátorokkal lefedett lényeges területek:

  1. az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés a befogadó rendszerek kialakításához;
  2. a tanárok és az iskola vezetői minősége;
  3. a szakpolitika és a gyakorlat rendszerintegrációjának elősegítése;
  4. az egészség és jólét multidiszciplináris fókuszba helyezése;
  5. a szülői szerepvállalás és a családtagok általi támogatás előmozdítása;
  6. valamint a különösen veszélyeztetett egyének és csoportok szükségleteinek kielégítése.

A kiválasztott indikátorokat az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumaiból, valamint a befogadó oktatással kapcsolatos újabb nemzetközi bizonyítékokból merítettük.

Ezen eszköz a szélesebb körű Report on Structural indicators for inclusive systems in and around schools („Jelentés az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorokról”) című dokumentum része, amely hátteret és magyarázatokat biztosít mindegyik indikátorhoz.

Szerzői:
Paul Downes, Institute of Education, Dublin City University
Erna Nairz-Wirth, Vienna University of Economics and Business
Viktorija Rusinaitė, PPMI

Területek: 1. Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás; 5. Az érdekelt felek bevonása

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 1.3. Iskolavezetés; 2.1. A tanár készségei és kompetenciái; 2.2. A tanár kapcsolata a diákokkal és a szülőkkel; 3.1. A tanulók jólléte; 3.2. A tanulók részvétele az iskolai életben; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 3.9. Célzott támogatás – migránsok, romák; 3.10. Célzott támogatás – sajátos nevelési igények és tanulási nehézségek; 3.11. Célzott támogatás – hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet; 5.1. Multidiszciplináris csoportok; 5.2. Érdekelt felek hálózatai

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Európa

Combating drop-out and early school leaving (ESL) in Serbia

UNICEF Serbia and the civil society organisation Centre for Education Policy with the support of the Ministry of Education, Science and Technological Development Republic of Serbia  implemented the project “Combating Early School Leaving in Serbia”.

This project aimed to contribute to decreasing drop-out and early school leaving of children and adolescents through development, establishment, and implementation of the school-based model for early identification of children at risk of dropping out and intervention in situations where dropping-out is taking place.

Combating drop-out and ESL in Serbia has been recognised as a policy priority area.  The Strategy for Education Development in Serbia 2020 (SEDS 2020) calls for the provision of high-quality education for all, an increase of students’ coverage and attainment at all levels of education by maintaining the relevance of education and increasing efficiency. The Strategy implementation is primarily focused on the development of human capital in Serbia, thus underlines importance of the inclusion of pupils from vulnerable and marginalised groups (Roma and children from poor families, children with disabilities and from rural areas etc.).

Területek: 1. Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés; 2.3. A tanári alapképzés és a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése; 3.4. Tanterv és tanulási pályák; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 3.11. Célzott támogatás – hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet; 5.1. Multidiszciplináris csoportok

Nyelv: EN

Ország: Szerbia

CroCoos (Cross-sectoral cooperation focused solutions for the prevention of early school leaving project)

The CroCooS - Prevent dropout! project was developed in the framework of the EC proposal "Implementation of the European strategic objectives in education and training" under the Lifelong Learning Programme to support innovative policy solutions to reduce and prevent early leaving from education and training (ELET). The main aim of the CroCooS project, which was implement between 2014 and 17, was to contribute to the development of an institutional early warning system (EWS) for preventing early leaving from education and training. It also tested its applicability with national pilots focusing on contextual factors affecting the evaluation.
Regional needs addressed included: sensitizing the staff of each school on the need to address the problem of dropout; actively involving teachers in monitoring students and working with them; developing better relationships between students and teachers; strengthening pupils' sense of belonging to the class and the school; developing relationships of trust by being supportive and ensuring a safe school climate.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 3. A tanulók támogatása

Alterületek: 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése

Nyelv: EN

Ország: Magyarország; Szerbia; Szlovénia

Danish Production Schools

The Danish Production schools were created in the 1980s with the aim of combating youth unemployment. Production Schools offer alternative education opportunities to improve labour market integration. The fundamental aim of this type of school is to create a practical learning environment to support young people to complete and earn qualifications in general and vocational upper secondary education and/or maintain a job. The students are offered the opportunity to develop professional, social and personal skills through counselling, participation in practical work experience and production in different workshops ranging from areas such as metalwork, carpentry and textile work in theatre, media and music-based workshops. The focus is on social, personal and physical skills which are complemented by more formal knowledge and skills. Learning processes are organised through workshops and classroom teaching, but every young person is free to organise an individual course where they may challenge themselves and build their confidence.
The most significant challenge for production schools is to prepare and motivate “non-academic” students for the ordinary school system. The last legislative change in 2006focused the aims of Production Schools so that its most important task has been to build a bridge to vocational education and training through relevant practical and academic qualifications. In 2009, there were over 6,000 students in production schools. The student capacity at each school can vary from 20-25 to over 200. Generally speaking the schools are small, with half of the schools accepting fewer than 50 students. Today there are 78 Production Schools in Denmark.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 3. A tanulók támogatása

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 3.3. Pályaorientáció és támogatás; 3.4. Tanterv és tanulási pályák; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 3.11. Célzott támogatás – hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet

Nyelv: EN

Ország: Dánia

Diákokat és családokat támogató iroda

A diákokat és családokat támogató portugáliai iroda fő célja a korai iskolaelhagyás, a hiányzások és a fegyelmezési problémák megelőzése, valamint a tanulók és családtagjaik bevonásának elősegítése az oktatási siker elérése érdekében. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a családok bevonása gyermekeik képzési útjába.

Területek: 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás; 5. Az érdekelt felek bevonása

Alterületek: 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 4.1. Kommunikáció és tájékoztatás; 5.1. Multidiszciplináris csoportok; 5.2. Érdekelt felek hálózatai

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Portugália

Következő 10 találat megjelenítése