3.5. Tanulás és értékelés
A tanárok számára lehetővé kell tenni, hogy a tanítást a tanulók eltérő igényeihez igazítsák és személyre szabják. A tanulás szempontjából előnyösnek bizonyultak a tanítás és a tanulás tanulóközpontú megközelítési módjai. Ide tartoznak az aktívabb és interaktívabb technikák, például a kérdés- és a projektalapú tanítás és tanulás, valamint az együttműködésen alapuló tanulás. Az iskola és az osztály szervezésének – a tér és az idő felhasználását is beleértve – támogatnia kell a diákok eltérő igényeit és a különböző tanítási módszereket. Az oktatói csapatok (azaz a tanár és egy oktatási asszisztens vagy egy második tanár) sokféle eszközből és anyagból választhatnak („csoportos tanítás” vagy „közös tanítás”). A család oktatási környezetben való részvétele új lehetőségeket nyit meg a tanárok további támogatásához, és ezáltal biztosítható, hogy a magas színvonalú oktatás és tanulás célja teljesüljön.
Shutterstock.com
Az ilyen megközelítések a formatív és a diagnosztikai értékeléssel együtt (lásd alább) lehetővé teszik az évismétlések csökkentését, amely a kutatások szerint az iskolai sikeresség egyik akadálya, valamint a passzivitás és a lemorzsolódás egyik oka. Az iskola és az osztály általános működésének az idő és a tér használatának változatos módjaival kell integrálnia a diákok eltérő igényeit és a különféle tanítási módszereket.
Emellett a tanításnak és a tanulásnak számos megfelelő értékelési stílus használatát kell lehetővé tennie az iskolában, különös hangsúlyt fektetve a formatív és a diagnosztikai értékelésre. A formatív és a diagnosztikai értékelés (a diákok önértékelését is beleértve) az előmenetel javításának hatékony eszköze. Ezek a módszerek módot adnak az egyes tanulók igényeinek pontos meghatározására, téves elképzeléseik feltárására és a pontosabb visszajelzésre. A tanárok a formatív és a diagnosztikai értékeléssel már a tanulási folyamat elején meghatározhatják a tanulók igényeit és a lehetséges akadályokat, amikor még egyszerű a problémák orvoslása. Ily módon a megfelelő tanítási megközelítést alkalmazhatják, és pozitív visszajelzéssel, valamint iránymutatással szolgálhatnak a tanulók számára. A folyamatba teljes mértékben bevont tanulók láthatják előrehaladásukat, és erősíthetik a sikerbe vetett hitüket.
További részletek:
Eurydice, 2014, A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem az európai oktatásban és képzésben: stratégiák, szakpolitikák és intézkedések (Tackling Early School Leaving from Education and Training in Europe: Strategies, Policies and Measures)
De Witte, K., Nicaise, I., Lavrijsen, J., Van Landeghem, G., Lamote, C., Van Damme, J., 2013, Az intézményi körülmények, az oktatás- és a munkaerő-piaci politika hatása a korai iskolaelhagyásra: EU-országok közötti összehasonlító elemzés (The Impact of Institutional Context, Education and Labour Market Policies on Early School Leaving: a comparative analysis of EU countries)
Továbbiak megjelenítése
