3.3. Pályaorientáció és támogatás

Ebben a példában a svédországi Beda Hallberg középiskola felső tagozatából ismerhetünk meg újszerű megközelítéseket. Az iskola egész sor, a személyes fejlődést és a tevékeny társadalmi részvételt megalapozó programot kínál. Az intézmény emellett azáltal igyekszik folyamatos támogatást biztosítani a tanulóknak és csökkenteni kimaradásuk kockázatát, hogy komoly erőfeszítéseket tesz az iskola zárva tartásának minimálisra szorítására, azzal a céllal, hogy egyes hosszabb szünetek alatt is nyitva legyen. Az egészségügyi szakemberek jelenléte szintén határozott: szociális és pszichológiai tanácsadók állnak rendelkezésre a fiatalok szükségleteinek támogatása céljából.
A Beda Hallberg gimnázium a svédországi Kungsbackában található felső tagozatos középiskola. A tanulókat mint egyéneket a középpontba helyező kis intézményként 2013-ban kezdte meg működését. A 16–20 éves korosztályhoz tartozó egyes fiatal felnőttek számára sok iskola fizikai és szociális környezete kihívást jelenthet, és akadályozhatja a folyamatos tanulást. A Beda iskola kapui nyitva állnak mindenki előtt, aki kis méretű iskolát keres, ahol biztonságban és kényelemben érezheti magát.

A LERI egy kvalitatív intézkedésekre irányuló kutatási projekt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének többéves roma programja keretében. A projekt kidolgozására az Európai Bizottság A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című közleményére adott válaszul került sor. A LERI összefogja a helyi hatóságokat és a lakosságot, különösen a romákat, annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogyan lehet legjobban bevonni őket a roma integrációs cselekvésekbe, és meghatározni, hogy a cselekvés mely aspektusa működik, melyik nem, megvizsgálva továbbá ennek okait. A projekt célja, hogy támogassa az összes helyi érdekelt – köztük a romák – közös erőfeszítését a roma integráció megvalósításában. A szerzett tapasztalatok és a folyamat alatt levont tanulságok hozzájárulnak a helyi szintű romaintegrációs politikák és intézkedések tervezéséhez, végrehajtásához és nyomonkövetéséhez.

A Hollandiában végzett kutatás eredményei szerint egy évnyi intenzív coaching több mint 40 százalékkal csökkentheti az iskolai lemorzsolódás mértékét, és nettó társadalmi haszonnal jár. A tanulói célcsoport a középfokú szakképzést kezdő diákok általános csoportjából állt. Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb eredményeket a coaching első évében lehet elérni, és azon tanulók esetében a leghatásosabbak, akik előzőleg nagyobb valószínűséggel estek ki az oktatásból. A coaching példái közé tartozik a tanulási készségek fejlesztése (például tervezés és szervezés), tanácsadás személyes problémák esetén és a szülőkkel való kapcsolattartás. Mind a megelőzést (az iskolai lemorzsolódás előtti), mind a kezelést célzó beavatkozások (lemorzsolódott tanulók esetén) hatékonynak bizonyultak, és együttesen jelentősen csökkentették az iskolai lemorzsolódás mértékét.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

Írországban a tanulók rendszerint tizenkét éves korban lépnek az általános iskolából a „junior” ciklusba (alsóbb fokú középiskolai oktatásba). A tanulók általánosból középiskolába lépésének támogatása során kiemelt fontosságú tényező a hatékony útmutatás/tanácsadás, amely a tanterv részét képezi. Az átmenet megkönnyítése érdekében erre kijelölt tanácsadók, és több iskolában diáktárs-coaching (támogató diáktársak) is rendelkezésre áll minden általános iskolai tanuló számára. Az iskolaelvégzési program részeként például olyan intézkedésekkel is segítik az átmenetet, mint házifeladat-klubok, bemutatkozó napok, nyílt napok stb. A St. Aidan Közösségi Iskolának éves terve van a toborzásra, diáktárs coachok képzésére és felkészítésére (az alsó középfokú oktatás szintjén), akik aztán gyakorlatokon, megbeszéléseken és játékokon keresztül készítik fel a végzős általános iskolás tanulókat az átmenetre.

Az én tanulmányaim, az én munkám, az én jövőm olyan projekt, amelynek célja a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a diákok arra való buzdítása és ösztönzése, hogy folytassák iskolai tanulmányaikat.

The Danish Production schools were created in the 1980s with the aim of combating youth unemployment. Production Schools offer alternative education opportunities to improve labour market integration. The fundamental aim of this type of school is to create a practical learning environment to support young people to complete and earn qualifications in general and vocational upper secondary education and/or maintain a job. The students are offered the opportunity to develop professional, social and personal skills through counselling, participation in practical work experience and production in different workshops ranging from areas such as metalwork, carpentry and textile work in theatre, media and music-based workshops. The focus is on social, personal and physical skills which are complemented by more formal knowledge and skills. Learning processes are organised through workshops and classroom teaching, but every young person is free to organise an individual course where they may challenge themselves and build their confidence.
The most significant challenge for production schools is to prepare and motivate “non-academic” students for the ordinary school system. The last legislative change in 2006focused the aims of Production Schools so that its most important task has been to build a bridge to vocational education and training through relevant practical and academic qualifications. In 2009, there were over 6,000 students in production schools. The student capacity at each school can vary from 20-25 to over 200. Generally speaking the schools are small, with half of the schools accepting fewer than 50 students. Today there are 78 Production Schools in Denmark.

Dannewerkschule Schleswig, Germany is a comprehensive lower secondary school offering grades 5-10, a quarter of which have a migratory background and learning German as a second language. The school aims to be a place of learning where students with different talents and personalities are welcome and can use a wide blend of learning environments and tools.

Az Egyesült Királyságban elérhető ifjúsági szerződés olyan 16–17 éveseket céloz, akik NEET-ek (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő), vagy akiket a NEET kockázata fenyeget. Három fő célkitűzése: 1. célkitűzés: a program fő célkitűzése olyan 16–17 évesek támogatása, akik NEET-ek, és akiket a hosszú távú kimaradás kockázata fenyeget; a támogatást annak érdekében nyújtják, hogy e fiatalok visszatérjenek az oktatásba, képzésbe vagy a képzéssel egybekötött foglalkoztatásba, és ezeket az eredményeket sikeresen fenntartsák. 2. célkitűzés: növelni e fiatalok tapasztalatait és képzettségét, hogy lehetőségük legyen továbbtanulni és sikeresen munkát találni, csökkentve azok arányát, akik felnőtt korukban munkanélkülivé válnak. 3. célkitűzés: a helyi megvalósítás és az eredmények alapján történő díjazás módszereinek tesztelése, e modellek hatékonyságának növelése és a bevált gyakorlatok fejlesztése.