3.2. A tanulók részvétele az iskolai életben

Ebben a példában a svédországi Beda Hallberg középiskola felső tagozatából ismerhetünk meg újszerű megközelítéseket. Az iskola egész sor, a személyes fejlődést és a tevékeny társadalmi részvételt megalapozó programot kínál. Az intézmény emellett azáltal igyekszik folyamatos támogatást biztosítani a tanulóknak és csökkenteni kimaradásuk kockázatát, hogy komoly erőfeszítéseket tesz az iskola zárva tartásának minimálisra szorítására, azzal a céllal, hogy egyes hosszabb szünetek alatt is nyitva legyen. Az egészségügyi szakemberek jelenléte szintén határozott: szociális és pszichológiai tanácsadók állnak rendelkezésre a fiatalok szükségleteinek támogatása céljából.
A Beda Hallberg gimnázium a svédországi Kungsbackában található felső tagozatos középiskola. A tanulókat mint egyéneket a középpontba helyező kis intézményként 2013-ban kezdte meg működését. A 16–20 éves korosztályhoz tartozó egyes fiatal felnőttek számára sok iskola fizikai és szociális környezete kihívást jelenthet, és akadályozhatja a folyamatos tanulást. A Beda iskola kapui nyitva állnak mindenki előtt, aki kis méretű iskolát keres, ahol biztonságban és kényelemben érezheti magát.

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A portugál kormány számos támogatási mechanizmust és eljárásrendet vezetett be annak érdekében, hogy garantálja a bevándorló és menekült hátterű diákok gyors és hatékony iskolai és társadalmi integrációját.

A projekt célja támogatni az oktatás területén működő szakszervezeteket és aktivistákat abban, hogy érdekképviseleti tevékenységet végezzenek az újonnan az országba érkezettek jogainak védelme érdekében.

Az iskolai légkör javítása érdekében a Tanulóközösségek projekthez tartozó iskolák egy csoportja úgy döntött, hogy létrehozza a Bátrak Klubját. A klub a „konfliktusmegelőzés párbeszéd-alapú modelljén” alapul. A klub 2014-es indulása óta előrehaladás történt az iskolai erőszak kiküszöbölésében mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban. E stratégia megkönnyíti általában az iskolai erőszak, és különösen a nemi alapú erőszak megelőzésére vonatkozó eredményes, bizonyítékokon alapuló gyakorlatok összegyűjtését.

A projekt fő célja a középfokú oktatás utolsó évfolyamain tanuló diákok iskolai lemorzsolódásának visszaszorítása. Erről a célcsoportról gyakran megfeledkezünk, a korai iskolaelhagyás a hivatalos definíciók szerint ugyanis általában a 16 éves vagy fiatalabb, illetve az alapfokú oktatás után három évfolyamnál kevesebbet elvégző fiatalokra vonatkozik.

A LERI egy kvalitatív intézkedésekre irányuló kutatási projekt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének többéves roma programja keretében. A projekt kidolgozására az Európai Bizottság A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című közleményére adott válaszul került sor. A LERI összefogja a helyi hatóságokat és a lakosságot, különösen a romákat, annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogyan lehet legjobban bevonni őket a roma integrációs cselekvésekbe, és meghatározni, hogy a cselekvés mely aspektusa működik, melyik nem, megvizsgálva továbbá ennek okait. A projekt célja, hogy támogassa az összes helyi érdekelt – köztük a romák – közös erőfeszítését a roma integráció megvalósításában. A szerzett tapasztalatok és a folyamat alatt levont tanulságok hozzájárulnak a helyi szintű romaintegrációs politikák és intézkedések tervezéséhez, végrehajtásához és nyomonkövetéséhez.

Kutatási eredményeket, valamint az iskolát elhagyókkal készített interjúkat tartalmazó jelentés. A jelentésben 379 olyan fiatal osztja meg tapasztalatait, akik nem fejezték be felső középfokú tanulmányaikat. A válaszok olyan fiataloktól származnak, akik az európai strukturális alapok projektjeiben vettek részt. A fiatalok a késedelmekkel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, arra, hogy mit lehetett volna tenni az iskolából való lemorzsolódás megelőzése érdekében, és megosztják a tökéletes felső középfokú iskolára vonatkozó elképzelésüket.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.