3.1. A tanulók jólléte

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A LERI egy kvalitatív intézkedésekre irányuló kutatási projekt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének többéves roma programja keretében. A projekt kidolgozására az Európai Bizottság A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című közleményére adott válaszul került sor. A LERI összefogja a helyi hatóságokat és a lakosságot, különösen a romákat, annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogyan lehet legjobban bevonni őket a roma integrációs cselekvésekbe, és meghatározni, hogy a cselekvés mely aspektusa működik, melyik nem, megvizsgálva továbbá ennek okait. A projekt célja, hogy támogassa az összes helyi érdekelt – köztük a romák – közös erőfeszítését a roma integráció megvalósításában. A szerzett tapasztalatok és a folyamat alatt levont tanulságok hozzájárulnak a helyi szintű romaintegrációs politikák és intézkedések tervezéséhez, végrehajtásához és nyomonkövetéséhez.

A projekt a szociális és érzelmi tanulási képességek kialakulását támogatja a 11–14 éves korcsoportban, emellett a zaklatás leküzdése és csökkentése érdekében elősegíti a kortársak általi támogatást. A szociális és érzelmi tanulási programok a tanulók szociális, érzelmi és tanulmányi képességeit fejlesztik egyebek mellett a szociális viselkedés jobb előtérbe helyezése, az önmagukról és másokról való pozitívabb gondolkodás, valamint az érzelmi szorongás visszaszorítása révén. A kortársakra épülő támogatórendszerek csökkentik a zaklatás áldozatait érő kedvezőtlen hatásokat, és elfogadhatóbbá teszik számukra annak bejelentését. Az iskola egészére kiterjedő megközelítés bevonja a fiatalokat, a tanári kart, a szülőket és a tágabb közösséget is. Ezáltal a program szakít a zaklatás kétdimenziós felfogásával, amely az áldozat és a zaklató viszonylatában tekint a jelenségre, és ehelyett a zaklatáshoz hozzájáruló többféle tényező kezelése céljából az iskolai vagy szabadidős környezet szociális és csoportdinamikáját vizsgálja. Az ENABLE programban valamennyi részt vevő országban kialakult a kiképzett nagykövetek csapata, akik tájékoztatás és iránymutatás céljából bármely olyan iskola vagy szervezet rendelkezésére állnak, amely be szeretné vezetni a programot.

Ez a program egy oktatási-nevelési megközelítés, melynek középpontjában a nevelő célú filozófiai kérdezés áll, amelyet eredetileg Matthew Lipman professzor dolgozott ki 1970-ben az USA-ban. A program célja, hogy létrehozzon az osztályteremben egy „kérdező közösséget”, és segítse a gyermekeket abban, hogy hajlandóbbak és képesek legyenek kérdezni, érvelni, vitázni és társaikkal együttműködni.

A Society for the Advancement of Philosophical Enquiry and Reflection in Education (társaság a filozofikus kérdezés és gondolkodás előmozdításáért az oktatásban, SAPERE) által ajánlott anyagok között találhatóak történetek, versek, forgatókönyvek, rövidfilmek, képek, műtárgyak és képeskönyvek. A tanárok és a diákok visszajelzései alapján a P4C kedvező hatásai – mint például a tanulók magabiztos szóbeli kommunikációja, mások türelmes végighallgatása és az önbecsülés – széleskörűen érzékelhetők.

Az ICAM egy Erasmus+ projekt, amely azért jött lére, hogy garantálja, hogy a migráció által érintett gyermekek hozzáférhessenek a közoktatáshoz. A program segít az iskoláknak egy biztonságos, veszélyektől mentes környezet létrehozásában, amelyben a migráció által érintett gyermekek teljes mértékben kihasználhatják az oktatásban rejlő lehetőségeket.

Az iskola tanítással és tanulással kapcsolatos megközelítése azon alapul, hogy minden diák eljuthasson a tanulmányi kiválóságig és a jó teljesítményig. Az iskola ösztönző tantervet alakított ki, amelynek célja, hogy megértesse a diákokkal a tanulási folyamatokat, amelyekben részt vesznek (meta-megismerés), és építse az önbizalmukat. E folyamat kulcsfontosságú eleme a szaktanári oktatás bizonyos tantárgyakban (természettudomány, zene, művészet, testnevelés), valamint a matematikaoktatás fejlesztése az iskola egészében (6. osztályosoknak). A valamennyi diáknak nyújtott filozófiaoktatás szintén elengedhetetlen eleme a diákok gondolkodási készsége, ellenálló képessége és önbizalma fejlesztésének. A tantervi innovációra az iskola kezdeményezésére kerül sor, az iskola szövetségi partnerével, a Whitmore Park-i általános iskolával együttműködésben. Az intézmény rendszeres konzultációt folytat valamennyi alkalmazottal, az irányító testülettel, a diákokkal és a szülőkkel, valamint bevonja őket a tanterv alakításának folyamatába, továbbá tevékenyen együttműködik bizonyos közösségbeli partnerekkel tágabb tanulási tevékenységek kidolgozása érdekében.

Az iskola tanítással és tanulással kapcsolatos filozófiája arra helyezi a hangsúlyt, hogy a diákok aktívan értsék meg a tanulási folyamatot és vegyenek részt abban. Az iskola tanterve a progresszió és a koherencia elvein alapul.
Az iskolában megvalósított innovatív gyakorlatok egyike az úgynevezett „Híd” (The Bridge). Ez olyan tantervi innovációt jelent, amelynek célja, hogy ösztönző és támogató tanulási környezetet teremtsen a középfokú oktatásba belépő 11 éves diákok számára. A tanulás projektalapú, és a tanterv különböző területeihez kapcsolódó tanárok csoportjainak közreműködésével valósul meg, ami lehetővé teszi a diákok számára, hogy kis számú tanárral működjenek együtt, és egyértelműen meghatározott, koherens tanulási célkitűzéseket kövessenek. A „Hidat” alátámasztó öt alapelv: a teljesítmény, az összetartozás, az ünneplés, a fegyelem és az élményekkel gazdagodás. A diákok az iskolában töltött időben – és azon kívül is – autonóm tanulókká válnak. A jutalmazási rendszer révén a diákok pontokat szereznek, amelyek alapján az év végén díjakat osztanak ki.

Manchester Communication Academy (MCA) works to improve outcomes for children, families and the community. This secondary academy opened in 2010 to serve one of the most disadvantaged inner-city neighbourhoods in England. From the outset, the academy’s sponsor, a large employer in the city, wanted the school to help to contribute to a vibrant and sustainable neighbourhood, and committed to addressing the many inter-related economic, social and physical challenges which characterise the neighbourhood. This mission has directly shaped the academy programme, which places equal importance on ‘teaching and learning’ and ‘social investment’. The school’s social investment department is a highly distinctive feature of its overall strategy for addressing the impacts of disadvantage on young people’s education and wider life chances.

A MiCREATE projekt célkitűzése a különböző hátterű bevándorló gyermekekből álló csoportok befogadásának ösztönzése a bevándorló gyermekek iskolai és oktatásügyi integrációjára vonatkozó gyermekközpontú megközelítés alkalmazásával. Az érvényben lévő integrációs politikák újragondolásának szükségessége miatt életre hívott kutatási projekt résztvevői átfogó vizsgálat alá vonják a jelenlegi integrációs folyamatokat abból a szempontból, hogy milyen módon tudnánk növelni a bevándorló gyermekek agenciáját, részvételi hajlandóságát és jóllétét.