3.1. A tanulók jólléte

^{Shutterstock.com}

Fontos, hogy minden tanuló – de különösen a tanulási nehézségekkel vagy személyes, szociális, illetve érzelmi kihívásokkal küzdők – egyszerűen a tanárokhoz vagy egyéb olyan szakemberhez tudjanak fordulni, aki segítheti tanulmányi vagy személyes fejlődésüket. Tanácsadás és mentorálás keretében pályaorientációs támogatás nyújtható, míg a kulturális és tanórán kívüli tevékenységek a tanulók társas és személyi készségeinek bővítése szempontjából fontosak.

Az egyénről alkotott átfogó képen alapuló támogató és tanácsadási szolgáltatások a szociális és a családdal összefüggő szolgáltatásokat is magukban foglalhatják.  Figyelembe kell venni továbbá a kritikus életesemények (köztük a traumatikus események) hatását a fiatalok személyes fejlődésére. Ennek az emocionális és pszichológiai támogatást is magában kell foglalnia, amelyet nyújthatnak az iskolában vagy azon kívül, a helyi szervekkel és szolgálatokkal együttműködve. E támogatásnak a tanuló önbizalmának, bizalmának és motiváltságának erősítésére kell összpontosítania, hogy a fiatal pozitívabban viszonyulhasson a saját jövőjéhez. A kortárs segítők vagy mentorok szintén hatékonyan nyújthatnak társas-érzelmi támogatást.

A tanárok és az egyéb iskolai munkatársak számára szakmai továbbképzési lehetőséget kell biztosítani a további emocionális támogatást igénylő tanulók segítése érdekében. Tudniuk kell, hogy milyen kommunikációs csatornákon oszthatnak meg a tanulókkal kapcsolatos személyes adatokat és biztosíthatnak számukra további támogatást, és hozzáféréssel kell rendelkezniük ezekhez a csatornákhoz. Az iskolai munkatársak érzelmi jóllétét is támogatni kell.

Az iskolai légkörre vonatkozó felméréseket és az értékeléseket az iskola teljes személyzetének és valamennyi tanulójának részvételével, tudatosan és módszeresen kell használni. A tanulókat be kell vonni az elemzésbe és a tervezésbe.

Az iskolának továbbá zaklatás elleni stratégiával is rendelkeznie kell.  E stratégiának a zaklatás minden formájára, így az internetes zaklatásra is ki kell terjednie, hogy biztonságos környezetet teremtsen, és hatékonyan tudjon reagálni a gyermekek jogainak ilyen megsértésére.  Az iskolai zaklatás és viktimizáció elleni küzdelem hatékony módszereivel kapcsolatban széles körű kutatási eredmények állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a megalázó bánásmód és a zaklatás elleni küzdelem intézkedéseinek az iskola adott körülményeiből kell kiindulniuk.

A zaklatás megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedések jelen értékelése 39 iskolából származó minőségi és mennyiségi adatokon alapul. A következő nyolc zaklatás-ellenes programot kíséri figyelemmel: Farsta-módszer, Friends (Barátok), Lions Quest, Olweus-program, SET (szociális és érzelmi képzés), School Comet, School Mediation és Second Step.

Az iskolák nem egyetlen programot, hanem intézkedések és programok kombinációját alkalmazták. Megállapították, hogy fiúknál és lányoknál, valamint a társas vagy fizikai zaklatás esetén az eltérő intézkedések más-más eredménnyel jártak. Nem volt egyetlen olyan program, amely jelentős pozitív hatással járt volna. Ehelyett az iskolák akkor voltak sikeresebbek, amikor rendszerszintű megközelítést alkalmazva inkább az intézkedések kombinációját vezették be. Az értékelés beszámol a különböző programokkal kapcsolatos iskolai tapasztalatokról, valamint arról, hogy e programok milyen mértékben járultak hozzá a zaklatás csökkenéséhez.

  Svéd Nemzeti Oktatási Hivatal, A zaklatás elleni módszerek értékelése (Evaluation of anti-bullying methods) (2011)

További információk:

8. Európai Gyermekjogi Fórum, The Role of Child Protection Systems in Protecting Children from Bullying and Cyberbullying (A gyermekvédelmi rendszerek szerepe a gyermekek zaklatás és internetes zaklatás elleni védelme terén), Brüsszel, 2013. december 17–18.

Farrington, D.P. and Ttofi, M., School-Based Programs to Reduce Bullying and Victimization: A Systematic Review, The Campbell Collaboration, Oslo, 2010.

Nouwen, W., Clycq, N., Braspenningx, M., and Timmerman, C., Cross-case Analyses of School-based Prevention and Intervention Measures, 6. sz. projektanyag, RESl.eu projekt, Migrációs és Interkulturális Tanulmányok Központja, Antwerpeni Egyetem, 2016.

Svéd Nemzeti Oktatási Hivatal, A zaklatás elleni módszerek értékelése (Evaluation of anti-bullying methods), 353. sz. jelentés, Skolkverket, Stockholm, 2011.

UNICEF, Rights Respecting Schools Award online platform

További olvasnivalók:

Anderson, A. R., Christenson, S. L., Sinclair, M. F., and Lehr, C. A., ‘Check and Connect: The importance of relationships for promoting engagement with school’, Journal of School Psychology, 42. évfolyam, 2004, 95–113. o.

Downes, P., ‘The neglected shadow: Some European perspectives on emotional supports for early school leaving prevention’, International Journal of Emotional Education, 3/2. szám, 2011, 3–39. o.

Gresham, F. M., „Evidence-based social skills interventions: Empirical foundations for instructional approaches”, itt: Shinn, M.R. and Walker, H.M. (szerk.), Interventions for achievement and behavior problems in a three-tier model including RTI., National Association of School Psychologists, Bethesda, MD, 2010, 337–362. o.

Scheel, M., Madabhushi, S., and Backhaus, A., „The academic motivation of at-risk students in a counseling prevention programme”, The Counseling Psychologist, 37. évf., 2009, 1147–1178. o.

Sinclair, M. F., Christenson, S. L., and Thurlow, M. L., „Promoting school completion of urban secondary youth with emotional or behavioral disabilities”, Exceptional Children, 71/4. szám, 2005, 465–482. o.

Skinner, E.A. and Pitzer, J.R., „Developmental Dynamics of Student Engagement, Coping, and Everyday Resilience”, itt: Christenson, S.L., Reschly, A.L., Wylie, C. (szerk.)

Handbook of Research on Student Engagement, New York, Springer, 2012, 21–44. o.

White, S. W., and Kelly, F. D., „The school counselor’s role in school dropout prevention”,. Journal of Counseling & Development, 88. évf., 2010, 227–235. o.