2.3. A tanári alapképzés és a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése

A Portugáliában alkalmazott „plusz óra” program hasonló képességekkel rendelkező diákok kiválasztott csoportjai számára nyújt kiegészítő segítséget a tanulásban. Az intézkedés meghatározott iskolai években az általános vagy középfokú szint első, második és harmadik évfolyamára járó tanulók igényeihez igazodik. A program „A plusz óra” nevű intézkedést és a „Főnix Projekt” intézkedéseit foglalja magába, olyan csoportszervezési modelleket nyújtva, melyek valamennyi diák tanulását támogatják.

Az ETD (sokszínűség kezelése az oktatásban) mesterképzési programra az alapképzést sikeresen befejező pedagógia szakos hallgatók, illetve oktatási szakemberek (óvodapedagógusok és óvodai adminisztrátorok, általános iskolában, szakképző intézményekben, egyetemeken és főiskolákon dolgozó adminisztrátorok) jelentkezhetnek, interkulturális kompetenciáik fejlesztése céljával. A program célja egy interdiszciplináris rendszer létrehozása a sokszínűség oktatásbeli kezelésére, melynek részei a tudás, készségek, valamint integrált szocio-pedagógiai, pszichológiai és speciális pedagógiai kompetenciák. A program két fő részből áll: A. rész: Kötelező modulok (beleértve a kutatási/mesteri szakdolgozatot), az alábbi kurzusokat ideértve: „A sokszínűség oktatásbeli kezelésének nemzetközi és összehasonlító kerete”; „A kulturális sokszínűségből származó speciális szükségletek kezelése az oktatásban”; „Irányítás és programok a sokszínűség kezelésére az oktatásban” stb.; B. rész: Választható kurzusok, köztük: „Kutatási módszerek a sokszínűség kezelésére az oktatásban”; A különböző sajátos igényű személyek munkaerőpiaci integrációja és rehabilitációja”. A kurzusokat online formában szervezik, hetente személyes vagy skype-os konzultációkat biztosítva a professzorokkal.

Az „ATD quart monde” francia civil szervezet olyan személyek bevonásával foglalkozik, akik jelenleg vagy korábban szegénységben éltek. Több más kezdeményezés mellett a „népfőiskolákkal” (universités populaires) dolgozik együtt Franciaországban, azzal a céllal, hogy tagjai és résztvevői által számos területre vonatkozó szaktudást hozzon létre és gyűjtsön össze, beleértve a szülői feladatokat és az iskola megítélését.

Ezen tapasztalatokra építve 2014-ben az ATD egy kísérleti képzési modult dolgozott ki a francia tanárképző intézet (ESPE) számára a felső középfokú oktatásban dolgozó tanárokat célozva. A modul célja az volt, hogy felhívja a tanárok figyelmét a hátrányos helyzetű szülők iskolára vonatkozó különböző megítéléseire és elvárásaira.

A modul tükrözi a szülőkkel folytatott megbeszélések sorozatának eredményeit: a tanárok megítélésétől való félelmet, az iskolai szabályok és kifejezések érzékelt átláthatatlanságát és komplexitását emelték ki a szülők számára kulcsfontosságú kihívásokként. Emellett kiemelték a kölcsönös tisztelet és a gyermekeik feletti „szakértelem” elismerésének fontosságát: a képzési modul célja nem a szülők „vizsgáztatása”, hanem egy „szakértői” hozzájárulás. E folyamat további eredményeként az ATD-szülők készítettek egy összefoglalót, amelyben egy befogadóbb iskola jövőképét fogalmazták meg. Néhány szülő arról is beszámolt, hogy e munkát követően már kevésbé félnek bemenni gyermekeik iskolájába.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

UNICEF Serbia and the civil society organisation Centre for Education Policy with the support of the Ministry of Education, Science and Technological Development Republic of Serbia  implemented the project “Combating Early School Leaving in Serbia”.

This project aimed to contribute to decreasing drop-out and early school leaving of children and adolescents through development, establishment, and implementation of the school-based model for early identification of children at risk of dropping out and intervention in situations where dropping-out is taking place.

Combating drop-out and ESL in Serbia has been recognised as a policy priority area.  The Strategy for Education Development in Serbia 2020 (SEDS 2020) calls for the provision of high-quality education for all, an increase of students’ coverage and attainment at all levels of education by maintaining the relevance of education and increasing efficiency. The Strategy implementation is primarily focused on the development of human capital in Serbia, thus underlines importance of the inclusion of pupils from vulnerable and marginalised groups (Roma and children from poor families, children with disabilities and from rural areas etc.).

Ennek a flandriai (Belgium) projektnek a célja, hogy minden gyermek számára biztosítsa a sikert, és megakadályozza a korai iskolaelhagyást, elsősorban olyan iskolai kultúra és számos egyéb intézkedés bevezetésével, amelyek elősegítik az évismétlések elkerülését.

Tagadhatatlan, hogy számos esetben orvosi, pszichológiai, szociális, oktatási és jogi beavatkozásokra van szükség az igazolatlan hiányzások és korai iskolaelhagyás tekintetében, azonban a kutatási eredmények arra is egyértelműen rávilágítanak, hogy az oktatási intézmény és a tanárok minden ilyen esetben döntő befolyással bírnak. Jelen dokumentum tartalmaz egy, az iskolák önértékelésére szolgáló ellenőrzőlistát, 59 részletes ajánlást az iskolalátogatás, a tanulói részvétel és az iskolai kultúra javítására, valamint magatartási megállapodásokra vonatkozó javaslatokat és a tanárok és szülők számára kidolgozott kérdőívekre vonatkozó példákat. Az ajánlott intézkedések elsősorban a tanárok, az igazgatók és a szülők célcsoportja felé irányulnak. Jelen dokumentum Nairz-Wirth, Feldmann, Diexer (2012) kézikönyvének fordítása alapján készült: Handlungsempfehlungen für Lehrende, Schulleitung und Eltern zur erfolgreichen Prävention von Schulabsentismus und Schulabbruch.

A kvóták célcsoportjai olyan etnikai közösségek tagjai, akik saját nyelvükön nem férnek hozzá a felsőoktatáshoz. Az intézkedés célja a hallgatók felsőfokú oktatásba való felvétele. A kvótákat a 2013-tól kezdődően a hallgatókkal szembeni követelményekről szóló törvény alapján állapítják meg, de a kormány minden évben meghatározza a kvóták százalékos arányát. A kvóták általában az összes közoktatási intézménybe beiratkozott egyetemi hallgató 10%-át fedik le. A felsőoktatási ösztöndíjak jogosultjait több kategóriába sorolják: 50% a társadalmilag sérülékeny hátterű hallgatók számára, 30% a legkiemelkedőbb tanulmányi eredményeket elért hallgatók számára, 20% pedig a társadalmi fejlődés szempontjából kiemelkedően fontos tanulmányi területekre (például elektrotechnika, gépgyártás, biotechnika, orvostudomány, matematika és természettudományok) jelentkező hallgatók számára. A 2015/16-os tanévtől kezdve a roma származású hallgatókat is bevonták ösztöndíjra jogosult célcsoportként. A roma származás az egyetlen kivétel, amely etnikai alapú. A roma származású hallgatóknak járó ösztöndíjat elsőként a 2016/17-es tanévben vezették be.

Az iskola tanítással és tanulással kapcsolatos megközelítése azon alapul, hogy minden diák eljuthasson a tanulmányi kiválóságig és a jó teljesítményig. Az iskola ösztönző tantervet alakított ki, amelynek célja, hogy megértesse a diákokkal a tanulási folyamatokat, amelyekben részt vesznek (meta-megismerés), és építse az önbizalmukat. E folyamat kulcsfontosságú eleme a szaktanári oktatás bizonyos tantárgyakban (természettudomány, zene, művészet, testnevelés), valamint a matematikaoktatás fejlesztése az iskola egészében (6. osztályosoknak). A valamennyi diáknak nyújtott filozófiaoktatás szintén elengedhetetlen eleme a diákok gondolkodási készsége, ellenálló képessége és önbizalma fejlesztésének. A tantervi innovációra az iskola kezdeményezésére kerül sor, az iskola szövetségi partnerével, a Whitmore Park-i általános iskolával együttműködésben. Az intézmény rendszeres konzultációt folytat valamennyi alkalmazottal, az irányító testülettel, a diákokkal és a szülőkkel, valamint bevonja őket a tanterv alakításának folyamatába, továbbá tevékenyen együttműködik bizonyos közösségbeli partnerekkel tágabb tanulási tevékenységek kidolgozása érdekében.