2.2. A tanár kapcsolata a diákokkal és a szülőkkel

Ebben a példában a svédországi Beda Hallberg középiskola felső tagozatából ismerhetünk meg újszerű megközelítéseket. Az iskola egész sor, a személyes fejlődést és a tevékeny társadalmi részvételt megalapozó programot kínál. Az intézmény emellett azáltal igyekszik folyamatos támogatást biztosítani a tanulóknak és csökkenteni kimaradásuk kockázatát, hogy komoly erőfeszítéseket tesz az iskola zárva tartásának minimálisra szorítására, azzal a céllal, hogy egyes hosszabb szünetek alatt is nyitva legyen. Az egészségügyi szakemberek jelenléte szintén határozott: szociális és pszichológiai tanácsadók állnak rendelkezésre a fiatalok szükségleteinek támogatása céljából.
A Beda Hallberg gimnázium a svédországi Kungsbackában található felső tagozatos középiskola. A tanulókat mint egyéneket a középpontba helyező kis intézményként 2013-ban kezdte meg működését. A 16–20 éves korosztályhoz tartozó egyes fiatal felnőttek számára sok iskola fizikai és szociális környezete kihívást jelenthet, és akadályozhatja a folyamatos tanulást. A Beda iskola kapui nyitva állnak mindenki előtt, aki kis méretű iskolát keres, ahol biztonságban és kényelemben érezheti magát.

Az ETD (sokszínűség kezelése az oktatásban) mesterképzési programra az alapképzést sikeresen befejező pedagógia szakos hallgatók, illetve oktatási szakemberek (óvodapedagógusok és óvodai adminisztrátorok, általános iskolában, szakképző intézményekben, egyetemeken és főiskolákon dolgozó adminisztrátorok) jelentkezhetnek, interkulturális kompetenciáik fejlesztése céljával. A program célja egy interdiszciplináris rendszer létrehozása a sokszínűség oktatásbeli kezelésére, melynek részei a tudás, készségek, valamint integrált szocio-pedagógiai, pszichológiai és speciális pedagógiai kompetenciák. A program két fő részből áll: A. rész: Kötelező modulok (beleértve a kutatási/mesteri szakdolgozatot), az alábbi kurzusokat ideértve: „A sokszínűség oktatásbeli kezelésének nemzetközi és összehasonlító kerete”; „A kulturális sokszínűségből származó speciális szükségletek kezelése az oktatásban”; „Irányítás és programok a sokszínűség kezelésére az oktatásban” stb.; B. rész: Választható kurzusok, köztük: „Kutatási módszerek a sokszínűség kezelésére az oktatásban”; A különböző sajátos igényű személyek munkaerőpiaci integrációja és rehabilitációja”. A kurzusokat online formában szervezik, hetente személyes vagy skype-os konzultációkat biztosítva a professzorokkal.

Az „ATD quart monde” francia civil szervezet olyan személyek bevonásával foglalkozik, akik jelenleg vagy korábban szegénységben éltek. Több más kezdeményezés mellett a „népfőiskolákkal” (universités populaires) dolgozik együtt Franciaországban, azzal a céllal, hogy tagjai és résztvevői által számos területre vonatkozó szaktudást hozzon létre és gyűjtsön össze, beleértve a szülői feladatokat és az iskola megítélését.

Ezen tapasztalatokra építve 2014-ben az ATD egy kísérleti képzési modult dolgozott ki a francia tanárképző intézet (ESPE) számára a felső középfokú oktatásban dolgozó tanárokat célozva. A modul célja az volt, hogy felhívja a tanárok figyelmét a hátrányos helyzetű szülők iskolára vonatkozó különböző megítéléseire és elvárásaira.

A modul tükrözi a szülőkkel folytatott megbeszélések sorozatának eredményeit: a tanárok megítélésétől való félelmet, az iskolai szabályok és kifejezések érzékelt átláthatatlanságát és komplexitását emelték ki a szülők számára kulcsfontosságú kihívásokként. Emellett kiemelték a kölcsönös tisztelet és a gyermekeik feletti „szakértelem” elismerésének fontosságát: a képzési modul célja nem a szülők „vizsgáztatása”, hanem egy „szakértői” hozzájárulás. E folyamat további eredményeként az ATD-szülők készítettek egy összefoglalót, amelyben egy befogadóbb iskola jövőképét fogalmazták meg. Néhány szülő arról is beszámolt, hogy e munkát követően már kevésbé félnek bemenni gyermekeik iskolájába.

Ezt az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorkészletet iskolaigazgatók, tanárok, szülők vagy más iskolai partnerek használhatják, hogy képet alkothassanak arról, mennyire befogadó az iskolájuk. Az indikátorok kijelentésekként vannak megfogalmazva, igen vagy nem válaszokkal, így vezetve végig az iskolai szereplőket a különböző releváns területekkel kapcsolatos önértékelésen. Az iskolákban a befogadást a támogató és minőségi tanulókörnyezet részének tekintjük, amelyben gondoskodó intézmények és tantermek várják a tanulókat. Ez a hátrányos megkülönböztetés megelőzésével, a tanulói szükségletek holisztikus (érzelmi, fizikális, kognitív és szociális) megközelítésével, valamint a tanulók tehetségének felismerésével és véleményük elismerésével érhető el.

Az indikátorokkal lefedett lényeges területek:

1. az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés a befogadó rendszerek kialakításához;
2. a tanárok és az iskola vezetői minősége;
3. a szakpolitika és a gyakorlat rendszerintegrációjának elősegítése;
4. az egészség és jólét multidiszciplináris fókuszba helyezése;
5. a szülői szerepvállalás és a családtagok általi támogatás előmozdítása;
6. valamint a különösen veszélyeztetett egyének és csoportok szükségleteinek kielégítése.

A kiválasztott indikátorokat az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumaiból, valamint a befogadó oktatással kapcsolatos újabb nemzetközi bizonyítékokból merítettük.

Ezen eszköz a szélesebb körű Report on Structural indicators for inclusive systems in and around schools („Jelentés az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorokról”) című dokumentum része, amely hátteret és magyarázatokat biztosít mindegyik indikátorhoz.

Szerzői:
Paul Downes, Institute of Education, Dublin City University
Erna Nairz-Wirth, Vienna University of Economics and Business
Viktorija Rusinaitė, PPMI

To improve the school climate, a group of schools from the Learning Communities project decided to create the Brave’s Club. It is based on a “dialogical model of conflict prevention”. Since the Club started in 2014, it has made progress in eradicating school violence in both primary and secondary schools. This strategy is making it easier to bring together effective evidence-informed practices on preventing violence in classrooms in general, and more specifically, gender violence.

Ennek a flandriai (Belgium) projektnek a célja, hogy minden gyermek számára biztosítsa a sikert, és megakadályozza a korai iskolaelhagyást, elsősorban olyan iskolai kultúra és számos egyéb intézkedés bevezetésével, amelyek elősegítik az évismétlések elkerülését.

AzENhancing Teacher REsilience in Europe (a tanárok rugalmasságának növelése Európában, ENTREE) projekt célja, hogy lehetővé tegye fiatal európai pedagógusok számára, hogy javítsák rugalmasságukat a gyorsan változó iskolai környezet egyre növekvő igényeivel szemben. A program, amely 2014-ben indult, különböző tanulási lehetőségeket és eszközöket kínál a tanárok számára, online módon és személyes jelenléttel is; öt európai ország (a Cseh Köztársaság, Írország, Málta, Németország, Portugália) és Ausztrália nemzetközi szakértői csoportjának támogatásával. Az ENTREE projekt meghatározása szerint a tanári rugalmasság „a pozitív alkalmazkodás folyamata, képessége vagy eredménye, valamint folyamatos szakmai elkötelezettség és fejlődés kihívásokkal teli körülmények között”. A tanárok támogatást kapnak személyes, szakmai és társadalmi erőforrások igénybevételéhez, hogy ellenállóbbak legyenek a kihívásokkal szemben, szakmailag és egyénileg is fejlődjenek, és megtapasztalják a szakmai elégedettséget, a pozitív önképet, a személyes jóllétet és a szakma iránti folyamatos elkötelezettséget.

A lemorzsolódás megakadályozása érdekében a norvégiai Godalen és Thor Heyerdahl (felső középfokú oktatást nyújtó) középiskolák fókuszában az iskola vezetési stratégiáinak fejlesztése és megerősítése állt. Az iskolák számos intézkedést vezettek be a tanárok és a fiatalok támogatása céljából.

„Az ír tapasztalat egyértelműen azt mutatja, hogy az iskolákból kiinduló oktatási kezdeményezések képesek növelni a bevont felnőttek iskolai végzettségének szintjét, és a társadalmi felelősségvállalás általános érzését kelthetik a helyi közösségekben. A szülői szerepvállalás, különösen a társadalmi-gazdasági nélkülözés területein, nemcsak a gyermekek és az iskola előnyére válik, hanem az élethosszig tartó tanulás egyik döntő fontosságú szempontja is.” (Parents as Partners in Schooling, OECD 1997.)