2.2. A tanár kapcsolata a diákokkal és a szülőkkel

Ebben a példában a svédországi Beda Hallberg középiskola felső tagozatából ismerhetünk meg újszerű megközelítéseket. Az iskola egész sor, a személyes fejlődést és a tevékeny társadalmi részvételt megalapozó programot kínál. Az intézmény emellett azáltal igyekszik folyamatos támogatást biztosítani a tanulóknak és csökkenteni kimaradásuk kockázatát, hogy komoly erőfeszítéseket tesz az iskola zárva tartásának minimálisra szorítására, azzal a céllal, hogy egyes hosszabb szünetek alatt is nyitva legyen. Az egészségügyi szakemberek jelenléte szintén határozott: szociális és pszichológiai tanácsadók állnak rendelkezésre a fiatalok szükségleteinek támogatása céljából.
A Beda Hallberg gimnázium a svédországi Kungsbackában található felső tagozatos középiskola. A tanulókat mint egyéneket a középpontba helyező kis intézményként 2013-ban kezdte meg működését. A 16–20 éves korosztályhoz tartozó egyes fiatal felnőttek számára sok iskola fizikai és szociális környezete kihívást jelenthet, és akadályozhatja a folyamatos tanulást. A Beda iskola kapui nyitva állnak mindenki előtt, aki kis méretű iskolát keres, ahol biztonságban és kényelemben érezheti magát.

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

Az iskolai légkör javítása érdekében a Tanulóközösségek projekthez tartozó iskolák egy csoportja úgy döntött, hogy létrehozza a Bátrak Klubját. A klub a „konfliktusmegelőzés párbeszéd-alapú modelljén” alapul. A klub 2014-es indulása óta előrehaladás történt az iskolai erőszak kiküszöbölésében mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban. E stratégia megkönnyíti általában az iskolai erőszak, és különösen a nemi alapú erőszak megelőzésére vonatkozó eredményes, bizonyítékokon alapuló gyakorlatok összegyűjtését.

Az ETD (sokszínűség kezelése az oktatásban) mesterképzési programra az alapképzést sikeresen befejező pedagógia szakos hallgatók, illetve oktatási szakemberek (óvodapedagógusok és óvodai adminisztrátorok, általános iskolában, szakképző intézményekben, egyetemeken és főiskolákon dolgozó adminisztrátorok) jelentkezhetnek, interkulturális kompetenciáik fejlesztése céljával. A program célja egy interdiszciplináris rendszer létrehozása a sokszínűség oktatásbeli kezelésére, melynek részei a tudás, készségek, valamint integrált szocio-pedagógiai, pszichológiai és speciális pedagógiai kompetenciák. A program két fő részből áll: A. rész: Kötelező modulok (beleértve a kutatási/mesteri szakdolgozatot), az alábbi kurzusokat ideértve: „A sokszínűség oktatásbeli kezelésének nemzetközi és összehasonlító kerete”; „A kulturális sokszínűségből származó speciális szükségletek kezelése az oktatásban”; „Irányítás és programok a sokszínűség kezelésére az oktatásban” stb.; B. rész: Választható kurzusok, köztük: „Kutatási módszerek a sokszínűség kezelésére az oktatásban”; A különböző sajátos igényű személyek munkaerőpiaci integrációja és rehabilitációja”. A kurzusokat online formában szervezik, hetente személyes vagy skype-os konzultációkat biztosítva a professzorokkal.

The project partners designed and implemented a new anti-bullying programme in schools in five EU countries. It drew on the experiences of existing programmes and practices originated by the project partners working in different cultural contexts.  It provided further evidence of effective approaches to the reduction of bullying in schools that will inform the development of improved child centred, whole school strategies for adoption at European level.

Az „ATD quart monde” francia civil szervezet olyan személyek bevonásával foglalkozik, akik jelenleg vagy korábban szegénységben éltek. Több más kezdeményezés mellett a „népfőiskolákkal” (universités populaires) dolgozik együtt Franciaországban, azzal a céllal, hogy tagjai és résztvevői által számos területre vonatkozó szaktudást hozzon létre és gyűjtsön össze, beleértve a szülői feladatokat és az iskola megítélését.

Ezen tapasztalatokra építve 2014-ben az ATD egy kísérleti képzési modult dolgozott ki a francia tanárképző intézet (ESPE) számára a felső középfokú oktatásban dolgozó tanárokat célozva. A modul célja az volt, hogy felhívja a tanárok figyelmét a hátrányos helyzetű szülők iskolára vonatkozó különböző megítéléseire és elvárásaira.

A modul tükrözi a szülőkkel folytatott megbeszélések sorozatának eredményeit: a tanárok megítélésétől való félelmet, az iskolai szabályok és kifejezések érzékelt átláthatatlanságát és komplexitását emelték ki a szülők számára kulcsfontosságú kihívásokként. Emellett kiemelték a kölcsönös tisztelet és a gyermekeik feletti „szakértelem” elismerésének fontosságát: a képzési modul célja nem a szülők „vizsgáztatása”, hanem egy „szakértői” hozzájárulás. E folyamat további eredményeként az ATD-szülők készítettek egy összefoglalót, amelyben egy befogadóbb iskola jövőképét fogalmazták meg. Néhány szülő arról is beszámolt, hogy e munkát követően már kevésbé félnek bemenni gyermekeik iskolájába.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

Ezt az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorkészletet iskolaigazgatók, tanárok, szülők vagy más iskolai partnerek használhatják, hogy képet alkothassanak arról, mennyire befogadó az iskolájuk. Az indikátorok kijelentésekként vannak megfogalmazva, igen vagy nem válaszokkal, így vezetve végig az iskolai szereplőket a különböző releváns területekkel kapcsolatos önértékelésen. Az iskolákban a befogadást a támogató és minőségi tanulókörnyezet részének tekintjük, amelyben gondoskodó intézmények és tantermek várják a tanulókat. Ez a hátrányos megkülönböztetés megelőzésével, a tanulói szükségletek holisztikus (érzelmi, fizikális, kognitív és szociális) megközelítésével, valamint a tanulók tehetségének felismerésével és véleményük elismerésével érhető el.

Az indikátorokkal lefedett lényeges területek:

1. az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés a befogadó rendszerek kialakításához;
2. a tanárok és az iskola vezetői minősége;
3. a szakpolitika és a gyakorlat rendszerintegrációjának elősegítése;
4. az egészség és jólét multidiszciplináris fókuszba helyezése;
5. a szülői szerepvállalás és a családtagok általi támogatás előmozdítása;
6. valamint a különösen veszélyeztetett egyének és csoportok szükségleteinek kielégítése.

A kiválasztott indikátorokat az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumaiból, valamint a befogadó oktatással kapcsolatos újabb nemzetközi bizonyítékokból merítettük.

Ezen eszköz a szélesebb körű Report on Structural indicators for inclusive systems in and around schools („Jelentés az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorokról”) című dokumentum része, amely hátteret és magyarázatokat biztosít mindegyik indikátorhoz.

Szerzői:
Paul Downes, Institute of Education, Dublin City University
Erna Nairz-Wirth, Vienna University of Economics and Business
Viktorija Rusinaitė, PPMI

A Berättarministeriet (A mesélő minisztérium) egy, társadalmi-gazdasági szempontból az átlagosnál nagyobb kihívásokkal szembesülő területeken élő pedagógusok és tanulók támogatására szakosodott alapítvány. 10 éve magánkezdeményezésként induló, de a helyi igazgatási szervekkel és oktatási intézményekkel szoros együttműködésben zajló programjuk központi eleme a mesélésen keresztül megvalósuló nyelvfejlesztés.