2.1. A tanár készségei és kompetenciái

A Portugáliában alkalmazott „plusz óra” program hasonló képességekkel rendelkező diákok kiválasztott csoportjai számára nyújt kiegészítő segítséget a tanulásban. Az intézkedés meghatározott iskolai években az általános vagy középfokú szint első, második és harmadik évfolyamára járó tanulók igényeihez igazodik. A program „A plusz óra” nevű intézkedést és a „Főnix Projekt” intézkedéseit foglalja magába, olyan csoportszervezési modelleket nyújtva, melyek valamennyi diák tanulását támogatják.

Az ETD (sokszínűség kezelése az oktatásban) mesterképzési programra az alapképzést sikeresen befejező pedagógia szakos hallgatók, illetve oktatási szakemberek (óvodapedagógusok és óvodai adminisztrátorok, általános iskolában, szakképző intézményekben, egyetemeken és főiskolákon dolgozó adminisztrátorok) jelentkezhetnek, interkulturális kompetenciáik fejlesztése céljával. A program célja egy interdiszciplináris rendszer létrehozása a sokszínűség oktatásbeli kezelésére, melynek részei a tudás, készségek, valamint integrált szocio-pedagógiai, pszichológiai és speciális pedagógiai kompetenciák. A program két fő részből áll: A. rész: Kötelező modulok (beleértve a kutatási/mesteri szakdolgozatot), az alábbi kurzusokat ideértve: „A sokszínűség oktatásbeli kezelésének nemzetközi és összehasonlító kerete”; „A kulturális sokszínűségből származó speciális szükségletek kezelése az oktatásban”; „Irányítás és programok a sokszínűség kezelésére az oktatásban” stb.; B. rész: Választható kurzusok, köztük: „Kutatási módszerek a sokszínűség kezelésére az oktatásban”; A különböző sajátos igényű személyek munkaerőpiaci integrációja és rehabilitációja”. A kurzusokat online formában szervezik, hetente személyes vagy skype-os konzultációkat biztosítva a professzorokkal.

Az „ATD quart monde” francia civil szervezet olyan személyek bevonásával foglalkozik, akik jelenleg vagy korábban szegénységben éltek. Több más kezdeményezés mellett a „népfőiskolákkal” (universités populaires) dolgozik együtt Franciaországban, azzal a céllal, hogy tagjai és résztvevői által számos területre vonatkozó szaktudást hozzon létre és gyűjtsön össze, beleértve a szülői feladatokat és az iskola megítélését.

Ezen tapasztalatokra építve 2014-ben az ATD egy kísérleti képzési modult dolgozott ki a francia tanárképző intézet (ESPE) számára a felső középfokú oktatásban dolgozó tanárokat célozva. A modul célja az volt, hogy felhívja a tanárok figyelmét a hátrányos helyzetű szülők iskolára vonatkozó különböző megítéléseire és elvárásaira.

A modul tükrözi a szülőkkel folytatott megbeszélések sorozatának eredményeit: a tanárok megítélésétől való félelmet, az iskolai szabályok és kifejezések érzékelt átláthatatlanságát és komplexitását emelték ki a szülők számára kulcsfontosságú kihívásokként. Emellett kiemelték a kölcsönös tisztelet és a gyermekeik feletti „szakértelem” elismerésének fontosságát: a képzési modul célja nem a szülők „vizsgáztatása”, hanem egy „szakértői” hozzájárulás. E folyamat további eredményeként az ATD-szülők készítettek egy összefoglalót, amelyben egy befogadóbb iskola jövőképét fogalmazták meg. Néhány szülő arról is beszámolt, hogy e munkát követően már kevésbé félnek bemenni gyermekeik iskolájába.

Ezt az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorkészletet iskolaigazgatók, tanárok, szülők vagy más iskolai partnerek használhatják, hogy képet alkothassanak arról, mennyire befogadó az iskolájuk. Az indikátorok kijelentésekként vannak megfogalmazva, igen vagy nem válaszokkal, így vezetve végig az iskolai szereplőket a különböző releváns területekkel kapcsolatos önértékelésen. Az iskolákban a befogadást a támogató és minőségi tanulókörnyezet részének tekintjük, amelyben gondoskodó intézmények és tantermek várják a tanulókat. Ez a hátrányos megkülönböztetés megelőzésével, a tanulói szükségletek holisztikus (érzelmi, fizikális, kognitív és szociális) megközelítésével, valamint a tanulók tehetségének felismerésével és véleményük elismerésével érhető el.

Az indikátorokkal lefedett lényeges területek:

1. az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés a befogadó rendszerek kialakításához;
2. a tanárok és az iskola vezetői minősége;
3. a szakpolitika és a gyakorlat rendszerintegrációjának elősegítése;
4. az egészség és jólét multidiszciplináris fókuszba helyezése;
5. a szülői szerepvállalás és a családtagok általi támogatás előmozdítása;
6. valamint a különösen veszélyeztetett egyének és csoportok szükségleteinek kielégítése.

A kiválasztott indikátorokat az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumaiból, valamint a befogadó oktatással kapcsolatos újabb nemzetközi bizonyítékokból merítettük.

Ezen eszköz a szélesebb körű Report on Structural indicators for inclusive systems in and around schools („Jelentés az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorokról”) című dokumentum része, amely hátteret és magyarázatokat biztosít mindegyik indikátorhoz.

Szerzői:
Paul Downes, Institute of Education, Dublin City University
Erna Nairz-Wirth, Vienna University of Economics and Business
Viktorija Rusinaitė, PPMI

Essunga, a Swedish municipality, transformed the ranking of its schools from the bottom to the top of the national school league tables between 2007 to the top in 2010. Essunga has three elementary schools and one lower secondary school (grades 6-9). With 5,500 citizens, it is one of the smallest municipalities in the country. The increase in levels of achievement is attributed to a research-based approach of inclusive education. For years, the three elementary schools in Essunga had consistently experienced low educational levels. An increasing number of students were refugees or in “family placements”. In 2007, only 76% of students were eligible for upper secondary school and 20% of these were placed in special education classes. These results compelled political and school leaders and school staff to identify targeted measures to address these challenges. The municipality focused on interventions at school and in the local community to prevent school absence and increase attendance.

„Az ír tapasztalat egyértelműen azt mutatja, hogy az iskolákból kiinduló oktatási kezdeményezések képesek növelni a bevont felnőttek iskolai végzettségének szintjét, és a társadalmi felelősségvállalás általános érzését kelthetik a helyi közösségekben. A szülői szerepvállalás, különösen a társadalmi-gazdasági nélkülözés területein, nemcsak a gyermekek és az iskola előnyére válik, hanem az élethosszig tartó tanulás egyik döntő fontosságú szempontja is.” (Parents as Partners in Schooling, OECD 1997.)

Az interaktív csoportok egyike az INCLUD-ED kutatási projektben azonosított sikeres oktatási tevékenységeknek (SEA-k). Az INCLUD-ED azokat az oktatási stratégiákat elemezte, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, valamint előmozdítják a társadalmi kohéziót, továbbá a társadalmi kirekesztést okozó stratégiákat, különös hangsúlyt helyezve a veszélyeztetett és marginalizált csoportokra. Az interaktív csoportokat gyermekek és fiatalok oktatásának fejlesztésére használják különböző összefüggésekben. A tanulókat kis létszámú heterogén csoportokba osztják, minden csoportot egy felnőtt támogat. Minden csoportba 4-5 tanulót válogatnak, szem előtt tartva a heterogenitást a képességi szintek, nemek, kultúra, nyelv és az etnikai hovatartozás szempontjából. Ez a példa az interaktív csoportok (IG) és alkalmazásuk eredményeinek megértését segíti.

In the school year 2015/16 the Schulzentrum Ybbs (a school center consisting of three vocational upper secondary schools) introduced a concept called IndY, which involves that 20% of the teaching time is intended for individualized learning. IndY aims at improving students’ expertise, motivation, self-responsibility, self-management, collaborative skills, emotional intelligence and learning methods.

InnoOmnia, in the city of Espoo, Finland, was founded in 2011. It is the first multi-sector vocational education centre in Finland where entrepreneurs may run their businesses jointly with students and teachers. Work and vocational education are part of a blended learning approach. One of the key aims of the programme is to improve the appeal of vocational education, and to offer “21st century learning” opportunities.
Services include:
1. Entrepreneurship support for current and aspiring entrepreneurs, primarily in arts and crafts or the service sectors.
2. Work-based/on-the-job learning programmes
3. Innovation and piloting of new teaching methods in the context of vocational education, g, e.g. gamification, mobile learning, entrepreneurial teaching methods
4. Teacher and school leader professional development for K-12 and vocational sectors