2.1. A tanár készségei és kompetenciái

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A projekt célja támogatni az oktatás területén működő szakszervezeteket és aktivistákat abban, hogy érdekképviseleti tevékenységet végezzenek az újonnan az országba érkezettek jogainak védelme érdekében.

A Fuoriclasse (Olaszország) egy, a korai iskolaelhagyás megakadályozását célzó integrált intervenciós modell, melynek célcsoportjába a diákok és családjaik, illetve a pedagógusok is beletartoznak. A modell olyan tevékenységeket foglal magában, melyek elősegítik a tanulási motiváció fenntartását, illetve az oktatáshoz való jog teljes mértékű érvényesülésének biztosítását, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltaknak megfelelően.

A „Raising the Achievement of All Learners in Inclusive Education (RA)” projekt célja az volt, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsön az iskolai teljesítmény javítását célzó hatékony gyakorlatokról, és képessé tegye az iskolákat és a helyi közösségeket valamennyi tanuló befogadására és támogatására.

A Portugáliában alkalmazott „plusz óra” program hasonló képességekkel rendelkező diákok kiválasztott csoportjai számára nyújt kiegészítő segítséget a tanulásban. Az intézkedés meghatározott iskolai években az általános vagy középfokú szint első, második és harmadik évfolyamára járó tanulók igényeihez igazodik. A program „A plusz óra” nevű intézkedést és a „Főnix Projekt” intézkedéseit foglalja magába, olyan csoportszervezési modelleket nyújtva, melyek valamennyi diák tanulását támogatják.

Az ETD (sokszínűség kezelése az oktatásban) mesterképzési programra az alapképzést sikeresen befejező pedagógia szakos hallgatók, illetve oktatási szakemberek (óvodapedagógusok és óvodai adminisztrátorok, általános iskolában, szakképző intézményekben, egyetemeken és főiskolákon dolgozó adminisztrátorok) jelentkezhetnek, interkulturális kompetenciáik fejlesztése céljával. A program célja egy interdiszciplináris rendszer létrehozása a sokszínűség oktatásbeli kezelésére, melynek részei a tudás, készségek, valamint integrált szocio-pedagógiai, pszichológiai és speciális pedagógiai kompetenciák. A program két fő részből áll: A. rész: Kötelező modulok (beleértve a kutatási/mesteri szakdolgozatot), az alábbi kurzusokat ideértve: „A sokszínűség oktatásbeli kezelésének nemzetközi és összehasonlító kerete”; „A kulturális sokszínűségből származó speciális szükségletek kezelése az oktatásban”; „Irányítás és programok a sokszínűség kezelésére az oktatásban” stb.; B. rész: Választható kurzusok, köztük: „Kutatási módszerek a sokszínűség kezelésére az oktatásban”; A különböző sajátos igényű személyek munkaerőpiaci integrációja és rehabilitációja”. A kurzusokat online formában szervezik, hetente személyes vagy skype-os konzultációkat biztosítva a professzorokkal.

The project partners designed and implemented a new anti-bullying programme in schools in five EU countries. It drew on the experiences of existing programmes and practices originated by the project partners working in different cultural contexts.  It provided further evidence of effective approaches to the reduction of bullying in schools that will inform the development of improved child centred, whole school strategies for adoption at European level.

Az „ATD quart monde” francia civil szervezet olyan személyek bevonásával foglalkozik, akik jelenleg vagy korábban szegénységben éltek. Több más kezdeményezés mellett a „népfőiskolákkal” (universités populaires) dolgozik együtt Franciaországban, azzal a céllal, hogy tagjai és résztvevői által számos területre vonatkozó szaktudást hozzon létre és gyűjtsön össze, beleértve a szülői feladatokat és az iskola megítélését.

Ezen tapasztalatokra építve 2014-ben az ATD egy kísérleti képzési modult dolgozott ki a francia tanárképző intézet (ESPE) számára a felső középfokú oktatásban dolgozó tanárokat célozva. A modul célja az volt, hogy felhívja a tanárok figyelmét a hátrányos helyzetű szülők iskolára vonatkozó különböző megítéléseire és elvárásaira.

A modul tükrözi a szülőkkel folytatott megbeszélések sorozatának eredményeit: a tanárok megítélésétől való félelmet, az iskolai szabályok és kifejezések érzékelt átláthatatlanságát és komplexitását emelték ki a szülők számára kulcsfontosságú kihívásokként. Emellett kiemelték a kölcsönös tisztelet és a gyermekeik feletti „szakértelem” elismerésének fontosságát: a képzési modul célja nem a szülők „vizsgáztatása”, hanem egy „szakértői” hozzájárulás. E folyamat további eredményeként az ATD-szülők készítettek egy összefoglalót, amelyben egy befogadóbb iskola jövőképét fogalmazták meg. Néhány szülő arról is beszámolt, hogy e munkát követően már kevésbé félnek bemenni gyermekeik iskolájába.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.