Keresés az összes segédanyag között

Ebben a példában a svédországi Beda Hallberg középiskola felső tagozatából ismerhetünk meg újszerű megközelítéseket. Az iskola egész sor, a személyes fejlődést és a tevékeny társadalmi részvételt megalapozó programot kínál. Az intézmény emellett azáltal igyekszik folyamatos támogatást biztosítani a tanulóknak és csökkenteni kimaradásuk kockázatát, hogy komoly erőfeszítéseket tesz az iskola zárva tartásának minimálisra szorítására, azzal a céllal, hogy egyes hosszabb szünetek alatt is nyitva legyen. Az egészségügyi szakemberek jelenléte szintén határozott: szociális és pszichológiai tanácsadók állnak rendelkezésre a fiatalok szükségleteinek támogatása céljából.
A Beda Hallberg gimnázium a svédországi Kungsbackában található felső tagozatos középiskola. A tanulókat mint egyéneket a középpontba helyező kis intézményként 2013-ban kezdte meg működését. A 16–20 éves korosztályhoz tartozó egyes fiatal felnőttek számára sok iskola fizikai és szociális környezete kihívást jelenthet, és akadályozhatja a folyamatos tanulást. A Beda iskola kapui nyitva állnak mindenki előtt, aki kis méretű iskolát keres, ahol biztonságban és kényelemben érezheti magát.

A svéd oktatási rendszer az emberi jogok és az alapvető demokratikus értékek tiszteletben tartására épül, mint amilyen az emberi élet sérthetetlensége, az emberek egyenértékűsége, az egyén személyes integritásának tiszteletben tartása és a nemek közötti egyenlőség. Ezeknek az értékeknek megfelelően a rendszer nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden oktatás inkluzív legyen, és tevékenyen fellépjen a hátrányos megkülönböztetés és zaklatás minden formája ellen.

Essunga, a Swedish municipality, transformed the ranking of its schools from the bottom to the top of the national school league tables between 2007 to the top in 2010. Essunga has three elementary schools and one lower secondary school (grades 6-9). With 5,500 citizens, it is one of the smallest municipalities in the country. The increase in levels of achievement is attributed to a research-based approach of inclusive education. For years, the three elementary schools in Essunga had consistently experienced low educational levels. An increasing number of students were refugees or in “family placements”. In 2007, only 76% of students were eligible for upper secondary school and 20% of these were placed in special education classes. These results compelled political and school leaders and school staff to identify targeted measures to address these challenges. The municipality focused on interventions at school and in the local community to prevent school absence and increase attendance.

A családi oktatás az INCLUD-ED (az Európai Bizottság „Strategies for inclusion and social cohesion in Europe from education” – befogadást és társadalmi kohéziót segítő oktatási stratégiák – elnevezésű, 2006 és 2011 között zajló 6. keretprogramja) kutatási projekt részeként meghatározott sikeres oktatási tevékenységek (SEA-k) egyik kezdeményezése.

Az interaktív csoportok egyike az INCLUD-ED kutatási projektben azonosított sikeres oktatási tevékenységeknek (SEA-k). Az INCLUD-ED azokat az oktatási stratégiákat elemezte, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, valamint előmozdítják a társadalmi kohéziót, továbbá a társadalmi kirekesztést okozó stratégiákat, különös hangsúlyt helyezve a veszélyeztetett és marginalizált csoportokra. Az interaktív csoportokat gyermekek és fiatalok oktatásának fejlesztésére használják különböző összefüggésekben. A tanulókat kis létszámú heterogén csoportokba osztják, minden csoportot egy felnőtt támogat. Minden csoportba 4-5 tanulót válogatnak, szem előtt tartva a heterogenitást a képességi szintek, nemek, kultúra, nyelv és az etnikai hovatartozás szempontjából. Ez a példa az interaktív csoportok (IG) és alkalmazásuk eredményeinek megértését segíti.

Ez a monográfia sikeres oktatási tevékenységeket elemez és ír le, különös hangsúlyt fektetve a veszélyeztetett csoportokra. Sikeres iskolai teljesítményt mutató konkrét adatokat szolgáltat, valamint gyermekek, tanárok és családok beszámolóit e sikerek hatásáról. Ezzel párhuzamosan elemzi a gyermekek iskolai teljesítménye és a társadalom különböző területein való integrációjuk, illetve onnan való kirekesztődésük közötti kapcsolatot. Ez a monográfia bemutatja az INCLUD-ED projekten keresztül azonosított, siker elérését célzó intézkedéseket, egyrészt összehasonlított adatokat, másrészt szilárd elméleti hátteret és fejlesztési példákat kínálva tehát. Néhány példa ezekre az intézkedésekre: az interaktív csoportok, a tanulási idő meghosszabbítása, házi feladat klubok, tutor a könyvtárban, család és közösség oktatási részvétele, családi nevelés vagy a dialogikus irodalmi összejövetelek. Ezen tevékenységek mindegyikét sikeres oktatási tevékenységekként definiálták, ami azt jelenti, hogy mind hatékonyságot mind egyenlőséget eredményeztek. Végül szakpolitikákra és gyakorlatokra vonatkozó ajánlások találhatóak és kerülnek megvitatásra.

A „dialogikus irodalmi összejövetelek” (DLG) egyike az INCLUD-ED kutatási projektben azonosított sikeres oktatási tevékenységeknek (SEA-k). A DLG-t gyermekek és fiatalok oktatásának fejlesztésére használják világszerte különböző összefüggésekben. A DLG egy dialogikus olvasási tevékenység, amely két alapelvre épül: egy klasszikus irodalmi mű elolvasása (mint a Rómeó és Júlia, Odüsszeia, Don Quijote), majd párbeszédes tanulási módszertannal a jelentések, értelmezések és reflektálás megosztása. Ebben a gyermekek és családtagjaik is részt vehetnek. Ez a példa a DLG és alkalmazása eredményeinek megértését segíti.

Az Európai Szakpolitikai Hálózat az Iskolavezetésről – EPNoSL egy eszközt fejlesztett ki arra a célra, hogy figyelemmel kísérje és azonosítsa a kihívásokat, és prioritásokat határozzon meg a szakpolitikai intézkedésekhez annak érdekében, hogy támogassa és erősítse az iskolavezetést az egyenlőség és a tanulás érdekében. A program a döntéshozókat, iskolai hatóságokat, iskolai szereplőket, kutatókat és a vezetőképző intézeteket célozza. Az iskolavezetési eszköztár célja, hogy támogassa az arra irányuló elemzéseket, hogy a különböző iskolavezetési politikák és programok milyen hatást fejtenek ki, és hogyan befolyásolják az iskolaigazgatók és iskoláik arra való átfogó képességét, hogy hatékonyan és tartósan kezeljék az egyenlőséget és tanulást érintő kihívásokat az iskolájukban. Az eszköztár több hasznos anyagot, videót, esettanulmányt és eszközöket tartalmaz az iskolavezetés különböző szempontjairól.

A NESET – az Oktatási és Képzési Szociális Szempontok Szakértői Hálózata jelentéseket tesz közzé azon szakpolitikusok és szakemberek számára, akik érdekeltek az egyenlőség és befogadás előmozdításában az oktatás és képzés területén szerte az Európai Unióban. E tanulmány az uniós tagállamokban a közösségi alapú, egész életen át tartó tanulási központok létrehozására irányuló stratégiákat vizsgálja. Bizonyítékokat és kutatási eredményeket tár fel az ilyen központok létrehozásának előnyeiről, valamint az ilyen központok létrehozását és hatékonyságát gátló akadályokról és nehézségekről. A jelentés azt a következtetést vonja le, hogy a közösségi alapú, egész életen át tartó tanulási központok egyidejűleg tudják megtestesíteni az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú célkitűzéseit, mint például az aktív polgári szerepvállalást, a társadalmi kohéziót/befogadást, a személyes és társadalmi kiteljesedést, a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a munkavállalói életutakat.