Keresés az összes segédanyag között

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A CHILD-UP projekt célja információt nyújtani az iskoláknak, a szociális intézményeknek, a befogadóközpontoknak, az oktatást és a közvetítést végző ügynökségnek és a döntéshozóknak a bevándorló gyerekekkel dolgozó szakemberek munkáját támogató dialógusos módszerekről. A projekt az innovációt ötvözi a jól bevált hagyományokkal, és fejleszti az azzal kapcsolatos ismereteinket, hogy milyen módszerekkel járulhatunk hozzá a részvételen alapuló tanuláshoz, integrációhoz, magas színvonalú oktatáshoz és védelemhez.

A „Raising the Achievement of All Learners in Inclusive Education (RA)” projekt célja az volt, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsön az iskolai teljesítmény javítását célzó hatékony gyakorlatokról, és képessé tegye az iskolákat és a helyi közösségeket valamennyi tanuló befogadására és támogatására.

A Hollandiában végzett kutatás eredményei szerint egy évnyi intenzív coaching több mint 40 százalékkal csökkentheti az iskolai lemorzsolódás mértékét, és nettó társadalmi haszonnal jár. A tanulói célcsoport a középfokú szakképzést kezdő diákok általános csoportjából állt. Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb eredményeket a coaching első évében lehet elérni, és azon tanulók esetében a leghatásosabbak, akik előzőleg nagyobb valószínűséggel estek ki az oktatásból. A coaching példái közé tartozik a tanulási készségek fejlesztése (például tervezés és szervezés), tanácsadás személyes problémák esetén és a szülőkkel való kapcsolattartás. Mind a megelőzést (az iskolai lemorzsolódás előtti), mind a kezelést célzó beavatkozások (lemorzsolódott tanulók esetén) hatékonynak bizonyultak, és együttesen jelentősen csökkentették az iskolai lemorzsolódás mértékét.

A családi oktatás az INCLUD-ED (az Európai Bizottság „Strategies for inclusion and social cohesion in Europe from education” – befogadást és társadalmi kohéziót segítő oktatási stratégiák – elnevezésű, 2006 és 2011 között zajló 6. keretprogramja) kutatási projekt részeként meghatározott sikeres oktatási tevékenységek (SEA-k) egyik kezdeményezése.

Az interaktív csoportok egyike az INCLUD-ED kutatási projektben azonosított sikeres oktatási tevékenységeknek (SEA-k). Az INCLUD-ED azokat az oktatási stratégiákat elemezte, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, valamint előmozdítják a társadalmi kohéziót, továbbá a társadalmi kirekesztést okozó stratégiákat, különös hangsúlyt helyezve a veszélyeztetett és marginalizált csoportokra. Az interaktív csoportokat gyermekek és fiatalok oktatásának fejlesztésére használják különböző összefüggésekben. A tanulókat kis létszámú heterogén csoportokba osztják, minden csoportot egy felnőtt támogat. Minden csoportba 4-5 tanulót válogatnak, szem előtt tartva a heterogenitást a képességi szintek, nemek, kultúra, nyelv és az etnikai hovatartozás szempontjából. Ez a példa az interaktív csoportok (IG) és alkalmazásuk eredményeinek megértését segíti.

Ez a monográfia sikeres oktatási tevékenységeket elemez és ír le, különös hangsúlyt fektetve a veszélyeztetett csoportokra. Sikeres iskolai teljesítményt mutató konkrét adatokat szolgáltat, valamint gyermekek, tanárok és családok beszámolóit e sikerek hatásáról. Ezzel párhuzamosan elemzi a gyermekek iskolai teljesítménye és a társadalom különböző területein való integrációjuk, illetve onnan való kirekesztődésük közötti kapcsolatot. Ez a monográfia bemutatja az INCLUD-ED projekten keresztül azonosított, siker elérését célzó intézkedéseket, egyrészt összehasonlított adatokat, másrészt szilárd elméleti hátteret és fejlesztési példákat kínálva tehát. Néhány példa ezekre az intézkedésekre: az interaktív csoportok, a tanulási idő meghosszabbítása, házi feladat klubok, tutor a könyvtárban, család és közösség oktatási részvétele, családi nevelés vagy a dialogikus irodalmi összejövetelek. Ezen tevékenységek mindegyikét sikeres oktatási tevékenységekként definiálták, ami azt jelenti, hogy mind hatékonyságot mind egyenlőséget eredményeztek. Végül szakpolitikákra és gyakorlatokra vonatkozó ajánlások találhatóak és kerülnek megvitatásra.

A „dialogikus irodalmi összejövetelek” (DLG) egyike az INCLUD-ED kutatási projektben azonosított sikeres oktatási tevékenységeknek (SEA-k). A DLG-t gyermekek és fiatalok oktatásának fejlesztésére használják világszerte különböző összefüggésekben. A DLG egy dialogikus olvasási tevékenység, amely két alapelvre épül: egy klasszikus irodalmi mű elolvasása (mint a Rómeó és Júlia, Odüsszeia, Don Quijote), majd párbeszédes tanulási módszertannal a jelentések, értelmezések és reflektálás megosztása. Ebben a gyermekek és családtagjaik is részt vehetnek. Ez a példa a DLG és alkalmazása eredményeinek megértését segíti.

Az Európai Szakpolitikai Hálózat az Iskolavezetésről – EPNoSL egy eszközt fejlesztett ki arra a célra, hogy figyelemmel kísérje és azonosítsa a kihívásokat, és prioritásokat határozzon meg a szakpolitikai intézkedésekhez annak érdekében, hogy támogassa és erősítse az iskolavezetést az egyenlőség és a tanulás érdekében. A program a döntéshozókat, iskolai hatóságokat, iskolai szereplőket, kutatókat és a vezetőképző intézeteket célozza. Az iskolavezetési eszköztár célja, hogy támogassa az arra irányuló elemzéseket, hogy a különböző iskolavezetési politikák és programok milyen hatást fejtenek ki, és hogyan befolyásolják az iskolaigazgatók és iskoláik arra való átfogó képességét, hogy hatékonyan és tartósan kezeljék az egyenlőséget és tanulást érintő kihívásokat az iskolájukban. Az eszköztár több hasznos anyagot, videót, esettanulmányt és eszközöket tartalmaz az iskolavezetés különböző szempontjairól.