Keresés az összes segédanyag között

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A „Raising the Achievement of All Learners in Inclusive Education (RA)” projekt célja az volt, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsön az iskolai teljesítmény javítását célzó hatékony gyakorlatokról, és képessé tegye az iskolákat és a helyi közösségeket valamennyi tanuló befogadására és támogatására.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

The Danish Production schools were created in the 1980s with the aim of combating youth unemployment. Production Schools offer alternative education opportunities to improve labour market integration. The fundamental aim of this type of school is to create a practical learning environment to support young people to complete and earn qualifications in general and vocational upper secondary education and/or maintain a job. The students are offered the opportunity to develop professional, social and personal skills through counselling, participation in practical work experience and production in different workshops ranging from areas such as metalwork, carpentry and textile work in theatre, media and music-based workshops. The focus is on social, personal and physical skills which are complemented by more formal knowledge and skills. Learning processes are organised through workshops and classroom teaching, but every young person is free to organise an individual course where they may challenge themselves and build their confidence.
The most significant challenge for production schools is to prepare and motivate “non-academic” students for the ordinary school system. The last legislative change in 2006focused the aims of Production Schools so that its most important task has been to build a bridge to vocational education and training through relevant practical and academic qualifications. In 2009, there were over 6,000 students in production schools. The student capacity at each school can vary from 20-25 to over 200. Generally speaking the schools are small, with half of the schools accepting fewer than 50 students. Today there are 78 Production Schools in Denmark.

AzENhancing Teacher REsilience in Europe (a tanárok rugalmasságának növelése Európában, ENTREE) projekt célja, hogy lehetővé tegye fiatal európai pedagógusok számára, hogy javítsák rugalmasságukat a gyorsan változó iskolai környezet egyre növekvő igényeivel szemben. A program, amely 2014-ben indult, különböző tanulási lehetőségeket és eszközöket kínál a tanárok számára, online módon és személyes jelenléttel is; öt európai ország (a Cseh Köztársaság, Írország, Málta, Németország, Portugália) és Ausztrália nemzetközi szakértői csoportjának támogatásával. Az ENTREE projekt meghatározása szerint a tanári rugalmasság „a pozitív alkalmazkodás folyamata, képessége vagy eredménye, valamint folyamatos szakmai elkötelezettség és fejlődés kihívásokkal teli körülmények között”. A tanárok támogatást kapnak személyes, szakmai és társadalmi erőforrások igénybevételéhez, hogy ellenállóbbak legyenek a kihívásokkal szemben, szakmailag és egyénileg is fejlődjenek, és megtapasztalják a szakmai elégedettséget, a pozitív önképet, a személyes jóllétet és a szakma iránti folyamatos elkötelezettséget.

A projekt a szociális és érzelmi tanulási képességek kialakulását támogatja a 11–14 éves korcsoportban, emellett a zaklatás leküzdése és csökkentése érdekében elősegíti a kortársak általi támogatást. A szociális és érzelmi tanulási programok a tanulók szociális, érzelmi és tanulmányi képességeit fejlesztik egyebek mellett a szociális viselkedés jobb előtérbe helyezése, az önmagukról és másokról való pozitívabb gondolkodás, valamint az érzelmi szorongás visszaszorítása révén. A kortársakra épülő támogatórendszerek csökkentik a zaklatás áldozatait érő kedvezőtlen hatásokat, és elfogadhatóbbá teszik számukra annak bejelentését. Az iskola egészére kiterjedő megközelítés bevonja a fiatalokat, a tanári kart, a szülőket és a tágabb közösséget is. Ezáltal a program szakít a zaklatás kétdimenziós felfogásával, amely az áldozat és a zaklató viszonylatában tekint a jelenségre, és ehelyett a zaklatáshoz hozzájáruló többféle tényező kezelése céljából az iskolai vagy szabadidős környezet szociális és csoportdinamikáját vizsgálja. Az ENABLE programban valamennyi részt vevő országban kialakult a kiképzett nagykövetek csapata, akik tájékoztatás és iránymutatás céljából bármely olyan iskola vagy szervezet rendelkezésére állnak, amely be szeretné vezetni a programot.

A Gyermekreziliencia program abból az alapfeltevésből indul ki, hogy a gyermekek jóllétét nagyban befolyásolják a szüleikkel és gondozóikkal, a kortársaikkal, valamint a társadalom egyéb tagjaival folytatott interakcióik. A program az összes fent említett életterületet lefedve szeretne fejleszteni a gyermekek jóllétén külön nekik szóló, a belső erőre és a társas interakciók támogatására összpontosító műhelyek segítségével.

A családi oktatás az INCLUD-ED (az Európai Bizottság „Strategies for inclusion and social cohesion in Europe from education” – befogadást és társadalmi kohéziót segítő oktatási stratégiák – elnevezésű, 2006 és 2011 között zajló 6. keretprogramja) kutatási projekt részeként meghatározott sikeres oktatási tevékenységek (SEA-k) egyik kezdeményezése.

Az interaktív csoportok egyike az INCLUD-ED kutatási projektben azonosított sikeres oktatási tevékenységeknek (SEA-k). Az INCLUD-ED azokat az oktatási stratégiákat elemezte, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, valamint előmozdítják a társadalmi kohéziót, továbbá a társadalmi kirekesztést okozó stratégiákat, különös hangsúlyt helyezve a veszélyeztetett és marginalizált csoportokra. Az interaktív csoportokat gyermekek és fiatalok oktatásának fejlesztésére használják különböző összefüggésekben. A tanulókat kis létszámú heterogén csoportokba osztják, minden csoportot egy felnőtt támogat. Minden csoportba 4-5 tanulót válogatnak, szem előtt tartva a heterogenitást a képességi szintek, nemek, kultúra, nyelv és az etnikai hovatartozás szempontjából. Ez a példa az interaktív csoportok (IG) és alkalmazásuk eredményeinek megértését segíti.