ARANY JÁNOS PROGRAMOK

A magyarországi Arany János programok célja, hogy segítsék a hátrányos helyzetű diákokat középfokú tanulmányaik során, biztosítva azt, hogy tanulmányaik befejezésekor bizonyítványt szerezzenek, majd egyetemen tanuljanak tovább, vagy megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.

A hátrányos helyzetű tehetséges hallgatók számára kidolgozott első Arany János program 2000-ben indult (AJTP). Néhány évvel később, 2004-ben két további programot dolgoztak ki a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók számára (AJKP, AJKSZP).

A programok a középiskolai oktatási intézményekben, a kollégiumokkal együttműködve zajlanak. Jó eredményekkel rendelkező középiskolák (gimnáziumok) a kollégiumokkal együtt pályázhatnak az AJTP működtetésére (2012-ben összesen 36 intézmény vett részt ebben a programban). A kollégiumok önállóan pályázhatnak az AJKP-re (2012-ben 13 kollégium vett részt ebben a programban), illetve a kollégiumok a szakképző intézményekkel együtt pályázhatnak az AJKSZP programokra (2012-ben 17 partnerség vett részt ebben a programban).

A támogatott intézmények olyan hátrányos helyzetű hallgatókat vesznek fel, akik megfelelnek a program követelményeinek. Az intézmények kollégiumi ellátást biztosítanak a hallgatóknak középiskolai tanulmányaik során, és támogató programokat szerveznek számukra tanulási és társadalmi integrációs területeken. Az e programok keretében beiratkozott diákok külön osztályokba vagy integrált osztályokba szervezhetők az oktatási intézményekben, és az iskolák tanárai tanítják őket. A diákok számára egyéni fejlesztési terveket dolgoznak ki, amelyeket ők is és szüleik is aláírnak. A diákokat rendszeresen értékelik, és az értékelések eredményeit beépítik az egyéni fejlesztési tervekbe.

A programok jó eredményeket értek el, és népszerűek az érintett intézmények körében, részben azért, mert az intézmények kiegészítő támogatásokat kapnak értük, részben pedig a szociális és pedagógiai tapasztalatok miatt, amelyek minden középiskolai diáknak javára válnak. A programok a független külső értékelések szerint is sikeresek. 

A programok az alábbi, komplex támogatást nyújtják a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett tanulók számára: a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű középiskolás diákok iskolaelhagyásának prevenciója, képzettségi szintjük növelése és a különböző iskolai szintek közötti átmenetek támogatása. Az intézkedés szisztematikusan támogatja a korai iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia által meghatározott célokat (prevenciós és intervenciós intézkedések).

A hátrányos helyzetű tanulók „Arany János” Tehetséggondozó Programjának (AJTP) célja, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettségű, legszegényebb szülők gyermekei is sikeresen részt tudjanak venni nappali tagozatos középfokú oktatásban, amely lehetőséget nyújt számukra a felsőoktatásba való belépéshez.

A hátrányos helyzetű hallgatói csoportok „Arany János” Kollégiumi Programjának (AJFBFP) – halmozottan hátrányos helyzetű diákok, alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei, alacsony jövedelmű családok gyermekei, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő hallgatók – célja, hogy a diákok megszerezzék a középfokú végzettséget (érettségi), és sikeresen továbblépjenek a munkaerőpiacra vagy a felsőoktatásba, a megfelelő kollégiumi elhelyezés biztosításával.

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Szakiskolai Programjának (AJVTP) célja, hogy lehetőséget teremtsen a piacképes képesítés megszerzésére azoknak a hallgatóknak, akiknek kevés esélyük van a képesítés megszerzésére anélkül, hogy belépnének a programba. A megfigyelési eredmények szerint az AJVTP-ben az iskolaelhagyási arány az országos átlag alatt van, 13%.

Több mint 4000, halmozottan hátrányos helyzetű diák vesz részt a programokban.

A megvalósítás az ifjúsági garanciához is kapcsolódik. A program hatékonyságára vonatkozó, 2014-ben végzett mennyiségi vizsgálat többek között azt jelezte, hogy a program nélkül az AJTFP-ben tanulók 23%-a nem vett volna részt középiskolai oktatásban, az AJFBFP-ben tanulók 24%-a nem vett volna részt középiskolai vagy szakközépiskolai bizonyítványt nyújtó oktatásban, hanem szakképző iskolákban tanultak volna, az AJVTP-ben részt vevő hallgatók 28%-a pedig valószínűleg egyáltalán nem tanult volna tovább.