AZ ISKOLAI HATÉKONYSÁG ELLENŐRZÉSÉNEK MUTATÓI

A korai iskolaelhagyás és a tanulási eredmények javításának mutatóit Portugáliában a tanulók teljesítményének minőségi javítására és az összes állami iskolában elért jó eredmény elismerésére/jutalmazására használják.

A TEIP program– a kiemelt intervenciós oktatási területek programja céljai: a tanulási eredmények javítása, a képzési utak minőségének javítása, a korai iskolaelhagyás (ESL) és a hiányzások megszüntetése; a fegyelmezetlen magatartás arányának csökkentése és az iskolák, családok és közösségek közötti kapcsolatok erősítése. A programban részt vevő klaszterek olyan szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű térségekben találhatók, ahol az erőszak, a korai iskolaelhagyás, a hiányzások és a gyermekmunka okozzák az iskolai sikertelenséget.

Nemzeti szinten két mutatót hozott létre az oktatási és tudományügyi minisztérium annak érdekében, hogy támogassa a tanulók teljesítményének minőségi fejlesztését és elismerje/jutalmazza az összes állami iskolában elért jó eredményt. Az oktatási eredményességi mutató (EFI) a tanulók iskolai teljesítményének éves alakulását, a belső értékelési eredmények és a külső értékelés (jelen esetben a nemzeti vizsgálatok) eredményei közötti összhangot értékeli. Az iskola fejlődését az iskola kiinduló pontjához viszonyítva mérik (az előző évhez képest). A lemorzsolódási kockázati mutató (RA) alapja az iskolák által minden tanév végén lejelentett azon létszám, amely a lemorzsolódott, be nem iratkozott vagy hiányzások miatt évet ismétlő tanulók számát mutatja. Azok az iskolák, amelyek csökkenteni tudják ezeket a számokat, további forrásokat kaphatnak a korai iskolaelhagyás kezelésére. Ha például egy iskola 30 extra kreditórát szeretne szerezni, kevesebb mint felére kell csökkentenie a lemorzsolódás mértékét az előző évihez képest.

Ezekkel a mérőszámokkal párhuzamosan vannak olyan, minden iskola számára elérhető, tanulói eredményességet segítő kezdeményezések is, mint például a plusz iskolai siker program (PMSE), a mediálás/tutorálás és tanácsadás, valamint az iskolákban nyújtott pszichológiai támogatás.

A 2012/13-as tanév óta az oktatási és tudományügyi főfelügyelőség az iskolai program külső értékelése során figyelembe vesz egy úgynevezett várható érték mutatót, amely lehetővé teszi az egyes iskolák eredményeinek (és azok fejlődésének) összehasonlítását más, hasonló környezetben található iskolákkal. Ez a mutató több hangsúlyt helyez az értékelésre, igazságosabbá téve azt azon iskolák tekintetében, amelyek például hátrányosabb környezetben találhatók.

A TEIP programban részt vevő minden iskolai klaszter részére célokat határoznak meg négy különböző területen, amelyeket mutatókkal látnak el: 1. terület – vizsgaeredmények (nemzeti értékelés), ezt a sikerességi aránymutatóval és érdemjegyek átlagával mérik; 2. terület – a belső értékelési eredmények, melyeket a sikerességi aránymutató és a tanulók összes tantárgyban teljesített megfelelt minősítésének százaléka alapján mérik. 3. terület: korai iskolaelhagyás mérése a korai iskolaelhagyási rátára vonatkozó mutatóval, és végezetül 4. terület: fegyelmezési kérdések – a fegyelmezetlen magatartás bejelentett eseteinek számát mutatja tanulónként. Minden célérték az előző három év során összegyűjtött adatokon alapul, annak érdekében, hogy minden iskola ugyanarról a pontról indulhasson elérhető és igazságos célok felé.

Összefoglalva, az ismertetett mutatók szerint nő a TEIP programban részt vevő azon iskolai klaszterek száma, amelyek korai iskolaelhagyási rátája alacsonyabb, mint a nemzeti korai iskolaelhagyási ráta. Az első 9 tanév során a klaszterek csaknem fele csökkentette a hiányzások arányát az előző három év átlagához képest. A fegyelem tekintetében a klaszterek mintegy felében csökkent az egy tanulóra eső események száma. A klaszterek több mint 20%-a az országos átlagnál magasabb sikerességi aránnyal zárt, és a klaszterek 43,3%-a csökkentette az országos átlagtól való távolságot a nemzeti vizsgák több mint felében.