5. Az érdekelt felek bevonása

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A LERI egy kvalitatív intézkedésekre irányuló kutatási projekt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének többéves roma programja keretében. A projekt kidolgozására az Európai Bizottság A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című közleményére adott válaszul került sor. A LERI összefogja a helyi hatóságokat és a lakosságot, különösen a romákat, annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogyan lehet legjobban bevonni őket a roma integrációs cselekvésekbe, és meghatározni, hogy a cselekvés mely aspektusa működik, melyik nem, megvizsgálva továbbá ennek okait. A projekt célja, hogy támogassa az összes helyi érdekelt – köztük a romák – közös erőfeszítését a roma integráció megvalósításában. A szerzett tapasztalatok és a folyamat alatt levont tanulságok hozzájárulnak a helyi szintű romaintegrációs politikák és intézkedések tervezéséhez, végrehajtásához és nyomonkövetéséhez.

A „Raising the Achievement of All Learners in Inclusive Education (RA)” projekt célja az volt, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsön az iskolai teljesítmény javítását célzó hatékony gyakorlatokról, és képessé tegye az iskolákat és a helyi közösségeket valamennyi tanuló befogadására és támogatására.

A Preventing School Failure (PSF) projekt célja az volt, hogy az iskolai kudarc és az inkluzív politikák közötti összefüggések feltárásával hozzájáruljon az oktatási rendszerekben a befogadás és az igazságosság terén jelentkező egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A projekt keretében kutatási adatok vizsgálatán keresztül járták körül a kérdést, hogy az inkluzív oktatáspolitikák hozzájárulhatnak-e az iskolai kudarc megelőzéséhez – az egyének és a teljes rendszer szintjén egyaránt. 

A családi oktatás az INCLUD-ED (az Európai Bizottság „Strategies for inclusion and social cohesion in Europe from education” – befogadást és társadalmi kohéziót segítő oktatási stratégiák – elnevezésű, 2006 és 2011 között zajló 6. keretprogramja) kutatási projekt részeként meghatározott sikeres oktatási tevékenységek (SEA-k) egyik kezdeményezése.

A NESET – az Oktatási és Képzési Szociális Szempontok Szakértői Hálózata jelentéseket tesz közzé azon szakpolitikusok és szakemberek számára, akik érdekeltek az egyenlőség és befogadás előmozdításában az oktatás és képzés területén szerte az Európai Unióban. E tanulmány az uniós tagállamokban a közösségi alapú, egész életen át tartó tanulási központok létrehozására irányuló stratégiákat vizsgálja. Bizonyítékokat és kutatási eredményeket tár fel az ilyen központok létrehozásának előnyeiről, valamint az ilyen központok létrehozását és hatékonyságát gátló akadályokról és nehézségekről. A jelentés azt a következtetést vonja le, hogy a közösségi alapú, egész életen át tartó tanulási központok egyidejűleg tudják megtestesíteni az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú célkitűzéseit, mint például az aktív polgári szerepvállalást, a társadalmi kohéziót/befogadást, a személyes és társadalmi kiteljesedést, a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a munkavállalói életutakat.

Az alábbi tanulmány megvizsgálja, hogyan játszhatnak a multi- és interdiszciplináris csoportok kulcsfontosságú szerepet a korai iskolaelhagyás megelőzésében. Az ilyen multi- és interdiszciplináris csoportok számára kialakítandó stratégia felépítésének részeként fontos, hogy a hatékonyságukhoz szükséges és azt támogató feltételekre koncentráljunk, ahelyett, hogy determinisztikusan minden körülmények között eredményesnek gondolnánk azokat. A jelentés kiemeli, hogy a csoportok számára elengedhetetlen a határozott stratégiai iránymutatás olyan, a csoport által megoldandó lényegi kérdésekben, mint a lelki egészség támogatása, a felfüggesztés helyett nyújtott alternatívák, a marginalizálódott családok segítése, a tanárok konfliktus– és sokféleség–kezelési készségei, valamint a zaklatás megelőzésére irányuló készségek, a pozitív iskolai légkör elősegítése, a szülők képességeinek kiaknázása és a gyermekek nyelvi fejlesztésének középpontba helyezése stb.

A PRINED projekt a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók bevonására irányul. A projekt fő célja a kötelező oktatás sikeres teljesítésének elősegítése.