5. Az érdekelt felek bevonása

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A „Raising the Achievement of All Learners in Inclusive Education (RA)” projekt célja az volt, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsön az iskolai teljesítmény javítását célzó hatékony gyakorlatokról, és képessé tegye az iskolákat és a helyi közösségeket valamennyi tanuló befogadására és támogatására.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

A projekt a szociális és érzelmi tanulási képességek kialakulását támogatja a 11–14 éves korcsoportban, emellett a zaklatás leküzdése és csökkentése érdekében elősegíti a kortársak általi támogatást. A szociális és érzelmi tanulási programok a tanulók szociális, érzelmi és tanulmányi képességeit fejlesztik egyebek mellett a szociális viselkedés jobb előtérbe helyezése, az önmagukról és másokról való pozitívabb gondolkodás, valamint az érzelmi szorongás visszaszorítása révén. A kortársakra épülő támogatórendszerek csökkentik a zaklatás áldozatait érő kedvezőtlen hatásokat, és elfogadhatóbbá teszik számukra annak bejelentését. Az iskola egészére kiterjedő megközelítés bevonja a fiatalokat, a tanári kart, a szülőket és a tágabb közösséget is. Ezáltal a program szakít a zaklatás kétdimenziós felfogásával, amely az áldozat és a zaklató viszonylatában tekint a jelenségre, és ehelyett a zaklatáshoz hozzájáruló többféle tényező kezelése céljából az iskolai vagy szabadidős környezet szociális és csoportdinamikáját vizsgálja. Az ENABLE programban valamennyi részt vevő országban kialakult a kiképzett nagykövetek csapata, akik tájékoztatás és iránymutatás céljából bármely olyan iskola vagy szervezet rendelkezésére állnak, amely be szeretné vezetni a programot.

A családi oktatás az INCLUD-ED (az Európai Bizottság „Strategies for inclusion and social cohesion in Europe from education” – befogadást és társadalmi kohéziót segítő oktatási stratégiák – elnevezésű, 2006 és 2011 között zajló 6. keretprogramja) kutatási projekt részeként meghatározott sikeres oktatási tevékenységek (SEA-k) egyik kezdeményezése.

A NESET – az Oktatási és Képzési Szociális Szempontok Szakértői Hálózata jelentéseket tesz közzé azon szakpolitikusok és szakemberek számára, akik érdekeltek az egyenlőség és befogadás előmozdításában az oktatás és képzés területén szerte az Európai Unióban. E tanulmány az uniós tagállamokban a közösségi alapú, egész életen át tartó tanulási központok létrehozására irányuló stratégiákat vizsgálja. Bizonyítékokat és kutatási eredményeket tár fel az ilyen központok létrehozásának előnyeiről, valamint az ilyen központok létrehozását és hatékonyságát gátló akadályokról és nehézségekről. A jelentés azt a következtetést vonja le, hogy a közösségi alapú, egész életen át tartó tanulási központok egyidejűleg tudják megtestesíteni az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú célkitűzéseit, mint például az aktív polgári szerepvállalást, a társadalmi kohéziót/befogadást, a személyes és társadalmi kiteljesedést, a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a munkavállalói életutakat.

Az alábbi tanulmány megvizsgálja, hogyan játszhatnak a multi- és interdiszciplináris csoportok kulcsfontosságú szerepet a korai iskolaelhagyás megelőzésében. Az ilyen multi- és interdiszciplináris csoportok számára kialakítandó stratégia felépítésének részeként fontos, hogy a hatékonyságukhoz szükséges és azt támogató feltételekre koncentráljunk, ahelyett, hogy determinisztikusan minden körülmények között eredményesnek gondolnánk azokat. A jelentés kiemeli, hogy a csoportok számára elengedhetetlen a határozott stratégiai iránymutatás olyan, a csoport által megoldandó lényegi kérdésekben, mint a lelki egészség támogatása, a felfüggesztés helyett nyújtott alternatívák, a marginalizálódott családok segítése, a tanárok konfliktus– és sokféleség–kezelési készségei, valamint a zaklatás megelőzésére irányuló készségek, a pozitív iskolai légkör elősegítése, a szülők képességeinek kiaknázása és a gyermekek nyelvi fejlesztésének középpontba helyezése stb.

A „Szükségünk van minden fiatalra” elnevezésű dán kezdeményezés 2003 óta működik. Olyan etnikai kisebbségi hátterű fiatalokat (13-20 éveseket) céloz, akik marginalizáltak és iskolai tanulmányaik befejezése veszélyeztetve van. A kezdeményezés fő célja, hogy növelje e fiatalok számát az ifjúsági oktatásban, és arra ösztönözze őket, hogy teljesítsék ifjúsági oktatási programjaikat.