A gyermek tanulására és fejlődésére a szülők és a család gyakorolja a legközvetlenebb és legtartósabb hatást: a gyermek első oktatóiként kulcsszerepet játszanak tanulási útvonala alakulásában. A tanulásra ösztönző otthoni környezet, valamint a szülők szerepvállalása az iskolai tevékenységekben döntő jelentőségű a gyermek kognitív, társadalmi és érzelmi fejlődése szempontjából. Ha a szülők kiskorától kezdve játszanak a gyermekkel és olvasnak neki, segítenek a házi feladat elkészítésében, otthon megbeszélik a gyermekkel az iskolában történteket, részt vesznek a szülői értekezleteken és egyéb iskolai tevékenységekben, mindez tartósan pozitív hatással lesz a gyermek tanulási motivációjára, figyelmére, magatartására és tanulmányi eredményeire. A szülők oktatással kapcsolatos elvárásai ugyancsak komoly szerepet játszanak a gyermek tanulásának alakulásában. Ezért a gyermekek és fiatalok fejlődésének támogatása érdekében elengedhetetlen a partnerségi viszony kialakítása a család és az iskola között, valamint a szülők tanulópartnerként való közreműködése már a kezdeti évektől.
Shutterstock.com
Az iskolák, szülők és családok közötti kapcsolat azonban kihívásokkal is járhat. A hátrányos helyzetű szülők közül sokan – bár nagy várakozással tekintenek az iskolára, és gyermekük iskoláztatása szempontjából a legjobbat akarják – nem szívesen vállalnak szerepet, mivel idegennek érzik maguktól a jelenlegi iskolai rendszert, az iskolai kultúrát és nyelvezetet. Előfordulhat, hogy egyes szülők saját iskolai kudarcélményeik miatt nem eléggé motiváltak, vagy nem érzik magukat képesnek arra, hogy segítséget nyújtsanak a gyermeküknek. A migráns hátterű szülők elégtelennek érezhetik nyelvtudásukat ahhoz, hogy az iskolával kommunikáljanak, segítsenek gyermeküknek, és nyomon kövessék a haladását. Az is elbátortalaníthatja őket, hogy távolságot éreznek a saját értékeik és kultúrájuk, valamint a befogadó ország – iskola által képviselt – értékei és kultúrája között. Az egyszülős családok, a hosszú munkaidő vagy a rugalmas munkaidőt lehetővé nem tevő munkahelyek szintén akadályozhatják a szülői szerepvállalást.
Másrészről előfordulhat, hogy a tanárok passzívnak, opportunistának vagy tolakodónak érzik a szülőt, illetve idő vagy tapasztalat hiányában nehézséget okozhat számukra a különböző hátterű szülőkkel folytatott kommunikáció, a szülők megszólítása és bevonása. Aggódhatnak amiatt, hogy a szülők bevonása sok idejüket elveszi, és ez kedvezőtlen hatással lesz tanítási feladataik teljesítésére. Egyes esetekben nem ismerik fel, hogy a szülők bevonása és a velük folytatott kommunikáció a tanárok és az iskola legfontosabb feladatai közé tartozik, és az iskolai sikerélményt is elősegíti. Továbbá a tanárok nem mindig látják tisztán az egyes szülők tartózkodó magatartása vagy passzivitása mögötti okokat, és nem tisztázott a szülők iskolában betöltött szerepe.
A család és az iskola között hatékony partnerségi viszonynak a kölcsönös tiszteleten és egymás értékeinek, eszközeinek és szakértelmének elismerésén kell alapulnia. A szülőknek és családoknak hátterüktől és iskolázottságuktól függetlenül érezniük kell, hogy szívesen látják őket az iskolában, és hasznos erőforrásként kell tekinteni rájuk. Megbecsülést és megfelelő támogatást kell nekik nyújtani, hogy már kisgyermekkortól kezdődően gyermekeik társtanítói lehessenek.
A kutatások eredményei alapján az iskolások viselkedési problémáinak megoldásához a szülők, gyermekek, tanárok és szakemberek részvételével megvalósított multidiszciplináris megközelítés jelenti a kulcsot.
További információk:
Claveria, J. V., and Alonso, J. G., ‘Why Romà do not like mainstream schools: Voices of a people without territory’, Harvard Educational Review, 73/4. szám, 2003, 559–590. o.
Downes, P., ‘Towards a Differentiated, Holistic and Systemic Approach to Parental Involvement in Europe for Early School Leaving Prevention’, A PREVENT (Megelőzés) elnevezésű URBACT-projekthez készült jelentés, 2014
Sheridan, S., Hoo Ryoo, J., Garbacz A, Kunz G., Chumney, F., 2013, ‘The efficacy of conjoint behavioral consultation on parents and children in the home setting: Results of a randomized controlled trial’, Journal of School Psychology, 51. szám, 717–733. o.