2. Tanárok

A „Supporting Inclusive School Leadership (SISL)” projekt résztvevői azt vizsgálták, hogyan segíthetik elő az iskolai vezetőségek inkluzivitásának növelését, és ehhez eszközöket is biztosítottak. A projekt értelmezési keretei szerint az minősül befogadó iskolavezetésnek, amelynek célja minden – beleértve a kirekesztésnek leginkább kitett –  tanuló számára biztosítani a tartalmas tanulási lehetőségekben való teljes körű részvételt, a tanulói teljesítmény javítását, valamint a jóllétet. 

A „Raising the Achievement of All Learners in Inclusive Education (RA)” projekt célja az volt, hogy konkrét bizonyítékokat gyűjtsön az iskolai teljesítmény javítását célzó hatékony gyakorlatokról, és képessé tegye az iskolákat és a helyi közösségeket valamennyi tanuló befogadására és támogatására.

Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló skandináv projektekről szóló („Nordic Projects to Combat School Dropout” című) jelentés célja, hogy javítsa a fiataloknak szóló kezdeményezéseket és új kezdeményezéseket inspiráljon, valamint, hogy gazdagítsa a skandináv régióbeli szereplők és szervezetek közötti kapcsolatokat.
A felső középfokú oktatásból lemorzsolódókkal foglalkozó skandináv online erőforrás az Északi Minisztertanács által megrendelt és 2012 és 2015 között a Nordic Welfare Centre által megvalósított projekt volt. Rendeltetése az volt, hogy olyan kezdeményezésekre vonatkozó jó példákat gyűjtsön össze, amelyek célja, hogy növeljék a felső középfokú oktatást befejező fiatalok arányát a skandináv régióban.
A skandináv portálon a skandináv országokban megvalósított sikeres projektek széles körét mutatták be. A kezdeményezések tekintetében külső értékelésre került sor, és azok pozitív eredményeket mutattak. Bizonyos tevékenységeket kifejezetten innovatív jellegük vagy inspiráló értékük miatt választottak ki.
A skandináv országok közötti közigazgatásbeli és kulturális különbségek ellenére a helyzet a lemorzsolódás veszélyének kitett fiatalokat illetően megdöbbentően hasonló. Olykor nagyobb különbségek vannak egyes települések és iskolák, mint az egyes országok között. A skandináv országok sikeres kezdeményezéseinek megismerése ihletet nyújthat és eszközökkel szolgálhat azon munka javításához, amely arra irányul, hogy valamennyi fiatalt segítsük a felső középfokú oktatás befejezésében.
E kiadvány tíz példát ír le, amelyek a jó gyakorlatoknak szentelt skandináv portálon is bemutatásra kerültek. A projektek egy része már lezárult, mások még folyamatban vannak. Egyes tevékenységeket beépítettek az általános tevékenységekbe.

AzENhancing Teacher REsilience in Europe (a tanárok rugalmasságának növelése Európában, ENTREE) projekt célja, hogy lehetővé tegye fiatal európai pedagógusok számára, hogy javítsák rugalmasságukat a gyorsan változó iskolai környezet egyre növekvő igényeivel szemben. A program, amely 2014-ben indult, különböző tanulási lehetőségeket és eszközöket kínál a tanárok számára, online módon és személyes jelenléttel is; öt európai ország (a Cseh Köztársaság, Írország, Málta, Németország, Portugália) és Ausztrália nemzetközi szakértői csoportjának támogatásával. Az ENTREE projekt meghatározása szerint a tanári rugalmasság „a pozitív alkalmazkodás folyamata, képessége vagy eredménye, valamint folyamatos szakmai elkötelezettség és fejlődés kihívásokkal teli körülmények között”. A tanárok támogatást kapnak személyes, szakmai és társadalmi erőforrások igénybevételéhez, hogy ellenállóbbak legyenek a kihívásokkal szemben, szakmailag és egyénileg is fejlődjenek, és megtapasztalják a szakmai elégedettséget, a pozitív önképet, a személyes jóllétet és a szakma iránti folyamatos elkötelezettséget.

Az interaktív csoportok egyike az INCLUD-ED kutatási projektben azonosított sikeres oktatási tevékenységeknek (SEA-k). Az INCLUD-ED azokat az oktatási stratégiákat elemezte, amelyek hozzájárulnak az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, valamint előmozdítják a társadalmi kohéziót, továbbá a társadalmi kirekesztést okozó stratégiákat, különös hangsúlyt helyezve a veszélyeztetett és marginalizált csoportokra. Az interaktív csoportokat gyermekek és fiatalok oktatásának fejlesztésére használják különböző összefüggésekben. A tanulókat kis létszámú heterogén csoportokba osztják, minden csoportot egy felnőtt támogat. Minden csoportba 4-5 tanulót válogatnak, szem előtt tartva a heterogenitást a képességi szintek, nemek, kultúra, nyelv és az etnikai hovatartozás szempontjából. Ez a példa az interaktív csoportok (IG) és alkalmazásuk eredményeinek megértését segíti.

A „kétnyelvű gyermekek tanítása” elnevezésű modul célja, hogy minden leendő tanárt felkészítsen a kétnyelvű gyermekek tanítására Dániában. A modul célja, hogy felkészítse a jövőbeli tanárokat a különböző tantárgyak tanítása során jelentkező, a második (állami) nyelvhez kapcsolódó oktatási kihívások azonosítására, és kiemelten kezelje a kétnyelvű tanulók nyelvi és tanulmányi fejlődését a nyelvileg sokszínű osztályokban. Az „általános oktatás/KLM” modul arra törekszik, hogy segítse a leendő tanárokat Dániában a közoktatási célok értelmezésében, a szakmai etika fejlesztésében, valamint a tanári munkában összetett kihívást jelentő kulturális, értékalapú és vallási sokféleség kezelésében. A jövő tanáraiban igyekszik „árnyalt és reflektáló módon történő [...] viszonyulást kialakítani az oktatással, a szülők bevonásával és az iskolával kapcsolatos etikai, politikai, demokratikus és vallási kihívások tekintetében egy globalizált társadalomban”. Mindkét tárgy kötelező Dániában minden ITE (nemzetközi általános iskolai tanárképzés) szakos főiskolán.

A dániai Aarhusi Egyetem kutatói a Ramboll Management Consulting céggel közösen egy széleskörű randomizált vizsgálatot végeztek – az első ilyen Dániában – az oktatási minisztérium megbízásából. A tanulmány három különböző típusú kéttanáros rendszer hatását vizsgálta az osztályteremben, valamint azt, hogyan hatnak ezek a tanulók fejlődésére, jóllétére és iskolai részvételére. Az eredmények azt mutatják, hogy mindhárom kéttanáros rendszernek van valamiféle pozitív hatása – azonban különböző módokon.

Mivel a fiatalok körében világszerte többszörösére nőtt a mentális egészségi problémák előfordulása, az UPRIGHT projekt azon készségek fejlesztését tűzte ki céljául, melyek a fizikai és a mentális egészség fenntartásához nélkülözhetetlenek. A projektet iskolákban hajtják végre, a kiskamaszok, családjaik, illetve a részt vevő iskolák minden munkatársának bevonásával.

A MiCREATE projekt célkitűzése a különböző hátterű bevándorló gyermekekből álló csoportok befogadásának ösztönzése a bevándorló gyermekek iskolai és oktatásügyi integrációjára vonatkozó gyermekközpontú megközelítés alkalmazásával. Az érvényben lévő integrációs politikák újragondolásának szükségessége miatt életre hívott kutatási projekt résztvevői átfogó vizsgálat alá vonják a jelenlegi integrációs folyamatokat abból a szempontból, hogy milyen módon tudnánk növelni a bevándorló gyermekek agenciáját, részvételi hajlandóságát és jóllétét.