1. Az iskola irányítása

Az olyan összetett problémák, mint például a korai iskolaelhagyás megfelelő kezelése érdekében az iskolának túl kell lépnie az ideiglenes és elszigetelt intézkedések gyakorlatán, és stratégiai jellegű, az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítést kell alkalmaznia. Ez az átfogó iskolai megközelítés az iskolákat együttműködésen alapuló tanulási környezetnek tekinti. Az iskola teljes közössége (intézményvezetők, oktatói és egyéb személyzet, szülők és családtagok) külső érdekelt felekkel együtt vállalja a felelősséget azért, hogy segítse valamennyi tanulót abban, hogy a legjobb tudása szerint fejlődjön.

Továbbiak megjelenítése

Böngészés alterületek szerint ( Az összes terület megtekintése )

Segédanyagok ( Keresés az összes segédanyag között )

Felhívjuk figyelmét, hogy a „Segédanyagok” oldalon elérhető tartalmak jelenleg csak angol nyelven megtekinthetők.

A Beda középiskola felső tagozata

Ebben a példában a svédországi Beda Hallberg középiskola felső tagozatából ismerhetünk meg újszerű megközelítéseket. Az iskola egész sor, a személyes fejlődést és a tevékeny társadalmi részvételt megalapozó programot kínál. Az intézmény emellett azáltal igyekszik folyamatos támogatást biztosítani a tanulóknak és csökkenteni kimaradásuk kockázatát, hogy komoly erőfeszítéseket tesz az iskola zárva tartásának minimálisra szorítására, azzal a céllal, hogy egyes hosszabb szünetek alatt is nyitva legyen. Az egészségügyi szakemberek jelenléte szintén határozott: szociális és pszichológiai tanácsadók állnak rendelkezésre a fiatalok szükségleteinek támogatása céljából.
A Beda Hallberg gimnázium a svédországi Kungsbackában található felső tagozatos középiskola. A tanulókat mint egyéneket a középpontba helyező kis intézményként 2013-ban kezdte meg működését. A 16–20 éves korosztályhoz tartozó egyes fiatal felnőttek számára sok iskola fizikai és szociális környezete kihívást jelenthet, és akadályozhatja a folyamatos tanulást. A Beda iskola kapui nyitva állnak mindenki előtt, aki kis méretű iskolát keres, ahol biztonságban és kényelemben érezheti magát.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 2.2. A tanár kapcsolata a diákokkal és a szülőkkel; 3.2. A tanulók részvétele az iskolai életben; 3.3. Pályaorientáció és támogatás; 3.4. Tanterv és tanulási pályák; 3.5. Tanulás és értékelés

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Svédország

A „Plusz siker” tanításmódszertana

A Portugáliában alkalmazott „plusz óra” program hasonló képességekkel rendelkező diákok kiválasztott csoportjai számára nyújt kiegészítő segítséget a tanulásban. Az intézkedés meghatározott iskolai években az általános vagy középfokú szint első, második és harmadik évfolyamára járó tanulók igényeihez igazodik. A program „A plusz óra” nevű intézkedést és a „Főnix Projekt” intézkedéseit foglalja magába, olyan csoportszervezési modelleket nyújtva, melyek valamennyi diák tanulását támogatják.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás; 5. Az érdekelt felek bevonása

Alterületek: 1.3. Iskolavezetés; 2.1. A tanár készségei és kompetenciái; 2.3. A tanári alapképzés és a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése; 3.4. Tanterv és tanulási pályák; 3.6. Kiterjesztett és tanórán kívüli tanulás; 3.10. Célzott támogatás – sajátos nevelési igények és tanulási nehézségek; 4.1. Kommunikáció és tájékoztatás; 5.1. Multidiszciplináris csoportok

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Portugália

AZ ELIOT BANK ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖNÉRTÉKELÉSE

Az Ofsted, a gyermeknevelési és oktatási intézmények egyesült királyságbeli felügyeleti szerve ismerteti az okokat, amelyeknek köszönhetően az Eliot Bank általános iskola folyamatosan kiemelkedő teljesítményt ér el. Az intézmény megbízható ellenőrzési és értékelési rendszereket fejlesztett ki azért, hogy feltárja a jól működő, illetve fejleszthető területeket. Az iskola értékelési folyamata magában foglalja az érdekelt felek és stratégiák széles skáláját, de középpontjában mindig a legjobb eredményeket elérő tanulók állnak. Az iskolai képzést folyamatosan módosítják annak érdekében, hogy csökkentsék azon tanulók lemaradását, akiknél fennáll a veszély, hogy nem érik el az életkoruknak megfelelő szintet.

Terület: 1. Az iskola irányítása

Alterület: 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Egyesült Királyság

AZ ISKOLAI HATÉKONYSÁG ELLENŐRZÉSÉNEK MUTATÓI

A korai iskolaelhagyás és a tanulási eredmények javításának mutatóit Portugáliában a tanulók teljesítményének minőségi javítására és az összes állami iskolában elért jó eredmény elismerésére/jutalmazására használják.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 3. A tanulók támogatása

Alterületek: 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés; 1.4. Együttműködés az oktatási rendszerekben; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Portugália

Az én tanulmányaim, az én munkám, az én jövőm

Az én tanulmányaim, az én munkám, az én jövőm olyan projekt, amelynek célja a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a diákok arra való buzdítása és ösztönzése, hogy folytassák iskolai tanulmányaikat.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 3. A tanulók támogatása; 5. Az érdekelt felek bevonása

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés; 1.3. Iskolavezetés; 3.1. A tanulók jólléte; 3.3. Pályaorientáció és támogatás; 3.4. Tanterv és tanulási pályák; 5.3. Partnerségek – munkáltatók és vállalkozások; 5.4. Partnerségek – közösségi szervezetek és civil társadalom

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Ciprus

Befogadó jellegű (inkluzív) rendszerek iskolákban és azok környezetében történő kialakításával kapcsolatos szerkezeti mutatók iskolák számára

Ezt az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorkészletet iskolaigazgatók, tanárok, szülők vagy más iskolai partnerek használhatják, hogy képet alkothassanak arról, mennyire befogadó az iskolájuk. Az indikátorok kijelentésekként vannak megfogalmazva, igen vagy nem válaszokkal, így vezetve végig az iskolai szereplőket a különböző releváns területekkel kapcsolatos önértékelésen. Az iskolákban a befogadást a támogató és minőségi tanulókörnyezet részének tekintjük, amelyben gondoskodó intézmények és tantermek várják a tanulókat. Ez a hátrányos megkülönböztetés megelőzésével, a tanulói szükségletek holisztikus (érzelmi, fizikális, kognitív és szociális) megközelítésével, valamint a tanulók tehetségének felismerésével és véleményük elismerésével érhető el.

Az indikátorokkal lefedett lényeges területek:

  1. az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítés a befogadó rendszerek kialakításához;
  2. a tanárok és az iskola vezetői minősége;
  3. a szakpolitika és a gyakorlat rendszerintegrációjának elősegítése;
  4. az egészség és jólét multidiszciplináris fókuszba helyezése;
  5. a szülői szerepvállalás és a családtagok általi támogatás előmozdítása;
  6. valamint a különösen veszélyeztetett egyének és csoportok szükségleteinek kielégítése.

A kiválasztott indikátorokat az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumaiból, valamint a befogadó oktatással kapcsolatos újabb nemzetközi bizonyítékokból merítettük.

Ezen eszköz a szélesebb körű Report on Structural indicators for inclusive systems in and around schools („Jelentés az iskolákban és azok környezetében megvalósított befogadó rendszerekhez kialakított strukturális indikátorokról”) című dokumentum része, amely hátteret és magyarázatokat biztosít mindegyik indikátorhoz.

Szerzői:
Paul Downes, Institute of Education, Dublin City University
Erna Nairz-Wirth, Vienna University of Economics and Business
Viktorija Rusinaitė, PPMI

Területek: 1. Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás; 5. Az érdekelt felek bevonása

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 1.3. Iskolavezetés; 2.1. A tanár készségei és kompetenciái; 2.2. A tanár kapcsolata a diákokkal és a szülőkkel; 3.1. A tanulók jólléte; 3.2. A tanulók részvétele az iskolai életben; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 3.9. Célzott támogatás – migránsok, romák; 3.10. Célzott támogatás – sajátos nevelési igények és tanulási nehézségek; 3.11. Célzott támogatás – hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet; 5.1. Multidiszciplináris csoportok; 5.2. Érdekelt felek hálózatai

Nyelv: BG; CZ; DA; DE; EL; EN; ES; ET; FI; FR; HR; HU; IT; LT; LV; MT; NL; PL; PT; RO; SK; SL; SV

Ország: Európa

Brave’s Club: Zero Violence from age zero

To improve the school climate, a group of schools from the Learning Communities project decided to create the Brave’s Club. It is based on a “dialogical model of conflict prevention”. Since the Club started in 2014, it has made progress in eradicating school violence in both primary and secondary schools. This strategy is making it easier to bring together effective evidence-informed practices on preventing violence in classrooms in general, and more specifically, gender violence.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás; 5. Az érdekelt felek bevonása

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 2.2. A tanár kapcsolata a diákokkal és a szülőkkel; 3.1. A tanulók jólléte; 3.2. A tanulók részvétele az iskolai életben; 4.2. A szülők bevonása az iskola irányításába; 5.4. Partnerségek – közösségi szervezetek és civil társadalom

Nyelv: EN

Ország: Spanyolország

Combating drop-out and early school leaving (ESL) in Serbia

UNICEF Serbia and the civil society organisation Centre for Education Policy with the support of the Ministry of Education, Science and Technological Development Republic of Serbia  implemented the project “Combating Early School Leaving in Serbia”.

This project aimed to contribute to decreasing drop-out and early school leaving of children and adolescents through development, establishment, and implementation of the school-based model for early identification of children at risk of dropping out and intervention in situations where dropping-out is taking place.

Combating drop-out and ESL in Serbia has been recognised as a policy priority area.  The Strategy for Education Development in Serbia 2020 (SEDS 2020) calls for the provision of high-quality education for all, an increase of students’ coverage and attainment at all levels of education by maintaining the relevance of education and increasing efficiency. The Strategy implementation is primarily focused on the development of human capital in Serbia, thus underlines importance of the inclusion of pupils from vulnerable and marginalised groups (Roma and children from poor families, children with disabilities and from rural areas etc.).

Területek: 1. Az iskola irányítása; 2. Tanárok; 3. A tanulók támogatása; 4. Szülői szerepvállalás

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés; 2.3. A tanári alapképzés és a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése; 3.4. Tanterv és tanulási pályák; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 3.11. Célzott támogatás – hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet; 5.1. Multidiszciplináris csoportok

Nyelv: EN

Ország: Szerbia

CroCoos (Cross-sectoral cooperation focused solutions for the prevention of early school leaving project)

The CroCooS - Prevent dropout! project was developed in the framework of the EC proposal "Implementation of the European strategic objectives in education and training" under the Lifelong Learning Programme to support innovative policy solutions to reduce and prevent early leaving from education and training (ELET). The main aim of the CroCooS project, which was implement between 2014 and 17, was to contribute to the development of an institutional early warning system (EWS) for preventing early leaving from education and training. It also tested its applicability with national pilots focusing on contextual factors affecting the evaluation.
Regional needs addressed included: sensitizing the staff of each school on the need to address the problem of dropout; actively involving teachers in monitoring students and working with them; developing better relationships between students and teachers; strengthening pupils' sense of belonging to the class and the school; developing relationships of trust by being supportive and ensuring a safe school climate.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 3. A tanulók támogatása

Alterületek: 1.2. Iskolai tervezés és nyomon követés; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése

Nyelv: EN

Ország: Magyarország; Szerbia; Szlovénia

Danish Production Schools

The Danish Production schools were created in the 1980s with the aim of combating youth unemployment. Production Schools offer alternative education opportunities to improve labour market integration. The fundamental aim of this type of school is to create a practical learning environment to support young people to complete and earn qualifications in general and vocational upper secondary education and/or maintain a job. The students are offered the opportunity to develop professional, social and personal skills through counselling, participation in practical work experience and production in different workshops ranging from areas such as metalwork, carpentry and textile work in theatre, media and music-based workshops. The focus is on social, personal and physical skills which are complemented by more formal knowledge and skills. Learning processes are organised through workshops and classroom teaching, but every young person is free to organise an individual course where they may challenge themselves and build their confidence.
The most significant challenge for production schools is to prepare and motivate “non-academic” students for the ordinary school system. The last legislative change in 2006focused the aims of Production Schools so that its most important task has been to build a bridge to vocational education and training through relevant practical and academic qualifications. In 2009, there were over 6,000 students in production schools. The student capacity at each school can vary from 20-25 to over 200. Generally speaking the schools are small, with half of the schools accepting fewer than 50 students. Today there are 78 Production Schools in Denmark.

Területek: 1. Az iskola irányítása; 3. A tanulók támogatása

Alterületek: 1.1. Iskolai kultúra és légkör; 3.3. Pályaorientáció és támogatás; 3.4. Tanterv és tanulási pályák; 3.7. A veszélyeztetett tanulók nyomon követése; 3.11. Célzott támogatás – hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet

Nyelv: EN

Ország: Dánia

Következő 10 találat megjelenítése